Fontos-e mindez?
„»Apám bolgár volt. Sajnos meghalt 2002 elején. Petar Dobrevnek hívták. Imádta az életet. Nem ismertem nála vidámabb és viccesebb embert. Ezzel a névvel tízezrek élnek Bulgáriában. Olyan szokásos név, mint nálunk például a Szabó János. Ez lett hírének veszte. Mai napig valami kémfőnökkel azonosítja a FIDESZ. Szinte látom és hallom, hogyan viccelődne ezzel a James Bond szereppel. Nem volt az. Sőt. Apám, ellentétben velünk, soha nem politizált. Közlekedési mérnök volt. Később a bolgár Videoton magyar kirendeltségén (valójaban Izotimpex) dolgozott.« - írja Dobrev Klára apjáról.
»Az „impexek kora” olvasmányos formában mutatja be, hogyan fonodótt össze a 70-es, 80-as években a magyar külkereskedelem a titkosszolgálatok működésével. A könyv olyan belügyi iratokat dolgoz fel, amelyekből kiderül, milyen nemzetközi játszmákban vett részt a magyar hírszerzés a rendszerváltás előtt. Az Irak-iráni háború idején például azt is megszervezték, hogy miközben leszállították Iraknak a Videoton rádiólokációs rendszerét, az irániaknál felállították ugyanannak a berendezésnek a zavaró állomásait. De voltak gondok abból is, hogy az amerikaiak olyan integrált áramköröket találtak a Nicaraguában és Afganisztánban zsákmányolt bolgár fegyverekben, amelyeket a Videoton vásárolt az Egyesült Államokban.« - ezt pedig a 444.hu írja a Borvendég Zsuzsanna könyvéről szóló ismertetőjében.
Bizonyít-e bármit a második idézet? Természetesen nem, de arra azért rávilágít, hogy a »bolgár Videoton« emlegetése sem cáfol semmit, sőt, inkább a gyanút erősíti. Fontos-e mindez? Önmagában annyira nem. Arra ugyan érdemes felhívni a figyelmet, hogy az említett könyv éppen azt járja körül, hogy miként lett a »külkereskedő« az »ügynök« szinonímája a szocializmusban továbbá azt is, hogyan lettek a külkereskedő cégek az államvagyon rendszerváltáskori magánvagyonná »konvertálódásának« kísérleti telepei és első fecskéi. Petar Dobrev múltja nem önmagában érdekes, hanem Apró Piroska rendszerváltás előtti és utáni karrierjével, meg Gyurcsány Ferenc első milliójával együtt. Apró Piroska 20 éven keresztül volt »külkeres« a rendszerváltás előtt, állami cégektől kezdve a minisztériumig. A rendszerváltás után volt Horn Gyula kabinetfőnöke, illetve elnök vagy igazgatótanácsi tag állami, részben állami vállalatokban, bankokban. Idézzük az Origo (nyugalom, még a régi) 2004-es Gyurcsány-portréját: »Az Altus a privatizáció nyertese lett. Gyurcsány ezentúl nem tanácsot adott, hanem maga kezdte felvásárolni az állami vállalatokat, egyre nagyobb tételben és mennyiségben. Amikor látszott, hogy megy az üzlet, akkor a Creditum több fontos munkatársa is csatlakozott hozzá: először Tatai Ilona, aki a rendszerváltás előtt az egyik legsikeresebbnek számító állami vállalat, a Taurus vezetője volt. Ugyanakkor a politikai életből is ismerték egymást Gyurcsánnyal. Tatai az utolsó Politikai Bizottságnak is tagja volt, ahol a reformerek között azzal keltett feltűnést, hogy nyilvánosan tiltakozott a veszteséges KGST-export ellen. Tatai később hozta magával Jagiellowicz Györgynét, aki szintén taurusos volt, és jelenleg ő vezeti az Altust. A cég körül még több reformkommunista is feltűnt, többek között Kiss Elemér, a Medgyessy-kormány későbbi kancelláriaminisztere, aki ügyvédként segítette a cégbirodalom kialakulását. A régi politikai kapcsolatok üzleti lehetőségeket hoztak: az Altus például a Miniszterelnöki Hivatal volt bölcsődéjét vette meg székháznak. Gyurcsány 1996-ban nősült harmadszor, ekkor vette el Dobrev Klárát, akinek nagyapja, Apró Antal volt parlamenti elnök, édesanyja, Apró Piroska (Horn Gyula volt kabinetfőnöke) révén szintén tovább erősítette kapcsolatát a baloldali körökkel. Az esküvő idejére Gyurcsány már túl volt a gazdagságát megalapozó üzleti sikereken, melyekben az is segített, hogy Apró Piroska MHB-igazgatótanácsi elnökként hitellel segítette Gyurcsány vállalkozását. Gyurcsány először jövendő anyósával ismerkedett meg üzleti tárgyalásokon, és rajta keresztül ismerte meg feleségét. Az ellenzék rendszeresen támadta azzal Gyurcsányt, hogy több sikeres üzletben, például a balatonöszödi üdülővásárláskor családi-politikai kapcsolatai segítették gyanús haszonhoz.«"
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A kormányfő a DK képviselőjének címzett válaszában leszögezte, hogy Magyarország legkorruptabb kormánya a Gyurcsány-kormány volt.
Azóta már feljelentést tettek az ügyben.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Konkrétan azért, mert elmondom, hogy szeretem a hazámat, azonnal baloldali influenszereket állítanak rám és hazugságnak próbálják beállítani a bátyám betegségét!
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán háborúba lép.
Oltári hazugságot terjeszt a Facebook-oldalán.
Többkulcsos adó, magasabb szja és ismerős baloldali szereplők: a Tisza körül egyre markánsabban rajzolódik ki egy régi recept.
