Az „antidemokratizálódás” is hullámokban jelentkezik

„HVG: Az EU miért nem képes kezelni a lengyel és magyar hibrid rendszereket?

F. G.: Mert nem erre találták ki. A hibrid rendszerek azért tudtak létrejönni, mert az USA és az unió a demokráciának csak a formális jegyeit kéri számon. A hibrid rezsimek rájöttek, hogy nem kell, sőt nem szabad a demokrácia intézményeit felszámolni, elég meghackelni azokat. Kicsit olyan ez, mint a dizájnerdrogok és a jog viszonya: az előbbiek mindig egy lépéssel az utóbbi előtt járnak. Minden összetevő legális, csak a folyton változó kombinációktól rohad le az ember bőre. Amint betiltják az egyiket, máris jön a következő.

HVG: Van veszélye annak, hogy a klasszikus nyugati demokráciák is rákapnak erre a „drogra”?

F. G.: Nagyon is. A demokratizálódás is hullámokban jelentkezik, de az „antidemokratizálódás” is. Nyugat-Európa egy részét talán védi még, hogy ott a demokráciának mélyebbek a hagyományai, és a hozzá szükséges készségeket kisgyermekkortól kezdve tanítják az iskolákban. Persze nagy kérdés, hogy mi lesz az USA-ban. Kevés visszhangot kapott a magyar sajtóban, hogy Trump épp adminisztratív bűvészkedéssel, a személyazonosítási rendszer manipulálásával próbálja kiszorítani a választójog gyakorlásából a jellemzően nem republikánus, fekete és latin szavazók egy részét.

HVG: Az illiberális eszme terjedéséhez nem járul hozzá az a mód, ahogy Nyugat-Európa kezelte a migrációs krízist, és a jogos félelem a muszlim bevándorlók térnyeréséről?

F. G.: A muszlim népesség európai növekedése önmagában nem tragédia: a vizsgálatok azt mutatják, hogy zömük jól integrálódik, a normáik idővel közelítenek a befogadó országokéihoz, és ők is demokráciában szeretnének élni. Ez nem civilizációs háború, ahogy itthon a kormány láttatni szeretné, hanem politikai kihívás: a hiányos oktatási és munkaerőpiaci integráció közülük is kitermel egy erőszakos kisebbséget, ahogy a „keresztény” fiatalok közül is, amely mindig láthatóbb lesz, mint a normális többség. A globális migráció azonban így is válsághelyzet, amely csak rosszabbodni fog azzal, hogy az Európán kívüli világ sűrűn lakott részei rohamos mértékben válnak lakhatatlanná. Erre a mai menekültjog sincs felkészülve: aki azért menekül, mert otthon nincs ivóvíz, vagy lehetetlen élelemhez jutni, azt tényleg észszerű »gazdasági bevándorlónak« minősíteni? Idővel azt is felül kellene vizsgálni, hogy tényleg nekünk jár-e a világ javainak 80 százaléka, csak azért, mert európaiak és fehérek vagyunk.”