Egy szeptemberi felmérés tanúságai szerint a görögök 54 százaléka pozitívan értékeli a kínaiak Görögországgal szembeni magatartását. (Ami ismét nem teljesen véletlen, a kis Görögország éppúgy semmibe veszi kisebbségeit, mint a hatalmas Kína.) Csak Franciaországban pozitívabb a lakosság véleménye. Ott a 63 százalék. (Talán ismét sem merőben véletlenül.) Arról nem is beszélve, hogy a kínai beruházások a gyengélkedő francia gazdaság számára is létfontosságúak. Németország a maga 24 százalékával csak a hatodik helyen áll. A németek bizalmatlansága szintén nem véletlen, hiszen a német kapzsiság juttatta Görögországot és a Balkán egyéb államait is abba a helyzetbe, amely Kína könnyű zsákmányaivá tehette őket. Kína eddig is Németország egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere volt, német vállalatok is jelentős összegeket ruháznak be Kínában.
De ha Kína megveti lábát Görögországban, a Balkánon és Kelet-Európa államaiban, a német gazdasági hegemónia elkerülhetetlenül megtörik, és Németország európai piacain egy tőkeerős és céltudatos versenytárs jelenik meg. S Németország – legalábbis a mai politikusgárdával – aligha folyamodhat Trump módszereihez.
Európa hatalmi viszonyai alapvetően átrendeződhetnek. S ne legyenek illúzióink, mi, kisebbségi magyarok Kínától sem várhatunk több jót, mint Németországtól.