A volt amerikai nagykövetnek fogalma sincs az EU-ról

A 444 talált rá arra az interjúra, amelyben Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete arról beszélt, hogy miként élte meg azt az időszakot, amikor az Egyesült Államok Budapestre akkreditált nagyköveteként dolgozott.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis 2010-től 2013-ig volt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Meglehetősen érzékeny időszak volt ez idehaza, hiszen ekkor fogadták el Magyarországon az új Alaptörvényt, az új médiatörvényt, az új vallásügyi törvényt, ekkor nyúltak hozzá az Alkotmánybíróság jogköréhez, valamint számos más sarkalatos törvény elfogadására is ekkor került sor.

Kounalakis az interjúban arról beszélt, hogy szerinte Orbán nekiment a sajtószabadságnak, a bírósági rendszernek, és csak azért nem ment tovább, mert az amerikai beavatkozás megakadályozta ebben.

A 2014 előtt bekövetkezett közjogi változások elemzéséhez nem fognék hozzá, számos jó könyv született már ebben a témában. Például a Mérlegen az Alaptörvény című interjúkötet, amelyben neves alkotmányjogászok (Sólyom László, Kukorelli István, Trócsányi László, Jakab András és mások) beszélnek a reformokról, de ott van az online is olvasható Az alkotmány nyomában című könyv is, amelyben Gulyás Gergely és Szájer József beszél az alkotmányozás folyamatáról, az alkotmányozó motivációiról.

Az interjú legérdekesebb része az, amikor a volt budapesti nagykövet arról beszélt, hogy Barack Obama, az Egyesült Államok elnökeként arra utasította az amerikaiak budapesti nagykövetségét, hogy „működjenek együtt az EU-val, és gyakoroljanak nyomást az európai uniós intézményekre, mint a Velencei Bizottság vagy az Európa Tanács, hogy tartsák Magyarországot a jó úton.” 

(„What President Obama directed us to do was to work with the EU and to really push the European Union institutions, like the Venice Commission, like the Council of Europe, to hold Hungary’s path.”)

Azt a kérdéskört nem nyitnám meg, hogy mi köze az USA budapesti nagykövetének az új magyar Alaptörvényhez, a médiatörvényhez vagy a vallásügyi törvényhez, hiszen ez már lerágott csont (egyébként pont annyi, amennyi a washingtoni magyar nagykövetnek az amerikai alkotmányhoz, semmi).

A probléma Kounalakis mondatával inkább az, hogy a volt nagykövet láthatóan nem tudja, hogy az Európa Tanács és a Velencei Bizottság nem uniós intézmény.

Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű kormányközi szervezet, amelyet 1949-ben alapítottak, szervezetileg semmi köze az Európai Unióhoz. Célja az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme, az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és fejlesztésének előmozdítása, megoldások keresése az európai társadalom előtt álló olyan kihívásokra, mint a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, az idegengyűlölet, az intolerancia, a terrorizmus és még rengeteg más kérdés, az európai demokratikus stabilitás megszilárdítása a politikai, törvényhozási és alkotmányos reform végrehajtásának támogatása révén. Az Európa Tanács égisze alatt fogadták el például 1950-ben az emberi jogok európai egyezményét, amelynek végrehajtására létrehozták a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (nem összetévesztendő a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságával, amely az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve). 

A Velencei Bizottság (hivatalosan: A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) az előbb bemutatott, strasbourgi székhelyű, 1949-ben létrehozott Európa Tanácsnak a tanácsadó szerve alkotmányozási kérdésekben.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis az Európa Tanácsot az Európai Tanáccsal keverheti, ami az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye, hiszen meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait. Ennek a brüsszeli székhelyű Európai Tanácsnak az elnöke a lengyel Donald Tusk, további tagjai a tagállamok állam-, illetve kormányfői, valamint az Európai Bizottság elnöke. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.

Mindez persze szőrszálhasogatásnak tűnhet (egy diplomata esetében nem az), de elgondolkodtató, hogy milyen szakmaisággal látta el nagyköveti feladatait az a Kounalakis, akinek három év alatt sem esett le, hogy nem az Európai Unió intézményeire, hanem a szervezetileg attól különálló Európa Tanácsra próbált „nyomást gyakorolni” a magyar folyamatok megváltoztatása érdekében.

Aki egyébként arra kíváncsi, hogy miért lehetett nagykövet Magyarországon Eleni Kounalakis, annak Hillary Clinton bankszámláján kell keresni a választ, hiszen a Kounalakis 2008-ban egymillió dollárral támogatta a 2009-től külügyminiszterként tevékenykedő Hillaryt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemben.