Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Érdemes bibliai nézőpontból kicsit a mélyére nézni ennek az emberi jogok kérdésének.
„A második világháború vége óta rengeteget beszélünk emberi jogokról. Emberi jognak nevezzük az élethez való jogot. Emberi jog a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog. A művelődéshez való jog. A magántulajdonhoz való jog. A kulturális életben való részvételhez való jog. Emberi jog az, hogy ne lehessen senkit kínzásnak és kegyetlen bánásmódnak alávetni. Ahogy az is, hogy szabadon gondolkodhassunk és a véleményünket szabadon kifejezhessük. Az emberi jogokat 1948 óta egyetemes nyilatkozat rögzíti. Kevesen kérdőjelezik meg az emberi jogok létezését, a viták inkább arról szólnak, hogy melyek pontosan ezek a jogok és hol védelmezik ezeket megfelelően. Érdemes azonban bibliai nézőpontból kicsit a mélyére nézni ennek a kérdésnek, mert nem csak a gyakorlatban, hanem már fogalmi szinten is gondok vannak az emberi jogok értelmezésével.
Az emberi jogok gondolata arra az alapvetésre épül, amit humán excepcionalizmusnak neveznek, vagyis hogy az emberi faj kivételes helyet élvez a teremtés rendjében. Az állatoknak nincsenek olyan jogaik, mint az embereknek. Ezzel nagyjából mindenki egyetért, noha egyes morálfilozófusok és állatjogi harcosok, mint Peter Singer, magát a humán excepcionalizmust is tévedésnek gondolják, ezért az emberi jogokat inkább vallásos fikciónak vagy kiterjesztendő jognak tartják más élőlényekre (a jövőben akár robotokra is). Darwinista nézőpontból ez érthető, hiszen az emberi jogok és a darwinizmus között mindig éles szakadék húzódott, amit csak a világnézeti következetlenség iránti közöny tudott áthidalni, no meg a keresztény világnézet egyes elemeinek továbbélése a nyugati kultúrákban. Az emberi jogok tagadása a poszt-keresztény nyugati világban periférikus jelenség. Számos tanulmány bizonyította az elmúlt években, hogy az emberi jogok a keresztény világnézetből kerültek – átértelmezve – a progresszív gondolkodásba is, hogy olyan szervezetek képviseljék, mint a Soros György által létrehozott Human Rights Watch, az Amnesty International, a Helsinki Bizottság, és több tucat egyéb kormányzati és nem kormányzati hátterű szervezet.
Az emberi jogok meghatározásakor komoly dilemmát jelent, hogy minimalista vagy idealista kritériumot vegyünk-e figyelembe. Vajon az számít emberi jognak, ami a minimális emberi léthez szükséges, vagy az, amit egy ideális emberi létezéshez tartunk szükségesnek? És máris ugye rengeteg kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Emberi jog a lakhatáshoz való jog? A kultúrához való jog? Az oktatáshoz való jog? A migrációhoz való jog? Az alapjövedelemhez való jog? A fegyverviseléshez való jog? Az abortuszhoz való jog? A minimalista felfogás azt kockáztatja, hogy egy-egy hatalom akkor is az emberi jogok tisztelőjeként léphet fel, ha egyébként elnyomja és kihasználja alattvalóit. Az idealista megközelítés viszont véget nem érő vitákhoz vezet, hogy ténylegesen mi is számít emberi jognak, arról nem is beszélve, hogy a megnövekedett jogok alapján való követelések, a teljesületlenségük miatti panaszok, az önigazultság, az önsajnálat és a társadalmi igazságosság utópiájáért vívott folyamatos harc olyan kultúrát építhet ki, amely pont nem az emberek boldogságát szolgálja, hanem inkább növekvő elégedetlenségét és boldogtalanságát.”