Majdnem megfulladt az értelmiség, hogy nincs min hisztizni, de aztán megérkezett Békés Márton!

„Mint egy hatalmas, lehűlést és enyhülést hozó zivatar, úgy szüntette meg a politikai szárazságot Békés Márton néhány gondolata, amit Drágabolgárúr műsorában volt szíves megosztani a hallgatókkal. Ebben Békés elmondta, hogy nem kötelező mércének tekinteni a balliberális kultúra szentjeit, és saját mércét kell teremteni.

Fellélegezhetett hát a kiszáradófélben lévő értelmiség. Végre lehetett nyilaskommunistázni, három fontosfilozófus megidézése közé lehetett iktatni a révaijózsefezést. (Ez különösen vicces rutin azoktól, akik olyan tojásokból keltek ki, amiket még Aczél et. rakott le annak idején.)

A balliberális hisztéria-kommandó egytől egyig funkcionális analfabétákból áll. (Ez persze nem újdonság.) A hiperventilláció mögött ugyanis ismét nincs semmiféle alap. Békés mindössze annyit mondott, hogy nem kötelező széles e hazában mindenkinek a ballib sznobácia kedvenceihez mérni önmagát. Egy szóval sem mondta, hogy be kéne zúzni Esterházy könyveit (ilyet mondjuk én mondanék, mert genyának születni kell, de ezt a poént Pozsonyi kartárs már annak idején ellőtte, nekem meg jobb dolgom is van). Emiatt a nagy büdös semmi miatt lett trachikardiájuk a hazai liberálisoknak. (Kölcsönözzenek nyugtatókat a volt elempés diktafonkirálytól.)”