Steiner Kristóf egyenesen Orbán Viktornak üzent: „eltörölhetetlenek vagyunk”

Az újságíró szerint az elnyomásra csak radikális eszközökkel lehet válaszolni.

Magyarország nem lesz drogmentes sem 2020-ra, de még 2050-re sem.
„Egy olyan országban, ahol a pedagógus és az iskolaigazgató csak annyit tud tenni a füves cigit szívó diákokkal, hogy rájuk hívja a rendőrséget és kirúgja őket az iskolából, ott bizony megbukott a kormány drogpolitikája.
2013-ban nagy csinnadrattával elfogadta a kormány azt a nemzeti drogellenes stratégiát, ami 2020-ra kábítószermentessé kívánja tenni Magyarországot. Hogy Magyarország nem lesz drogmentes sem 2020-ra, de még 2050-re sem, azt bármely épeszű szakember megmondta már akkor is. Benfektes pletykák szerint azonban maga a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy ez legyen a stratégia célja − hiszen magyarok vagyunk, merjünk nagyot álmodni. Pedig ma már a világ egyre több szervezete és országa ismeri el, hogy a drogellenes háború megbukott, a világ nem lesz drogmentes. A hangsúlyt a szemellenzős szigorról át kell helyezni a fiatal emberek tájékoztatására, nevelésére és a támogatására. Nálunk azonban mintha erővel vissza akarnák forgatni az idő kerekét.
Ami az igazi probléma, hogy a nemzeti drogstratégiának még azokat a részeit sem sikerült megvalósítani, amelyek valóban a szakemberek egyetértésével kerültek kidolgozásra, és amelyek valóban az ifjúság érdekeit szolgálták. Ilyen például az iskolai drogmegelőzés hozzáférhetőségének és minőségének javítása. A területen dolgozó szakemberekkel készült vizsgálatok szerint egyik szempontból sem tapasztalhattunk javulást az elmúlt években. A kézivezérelt, forrásszegény, a helyi közösség kontrollja alól kikerült iskolák egész egyszerűen sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják a drogproblémákat. Leginkább azt teszik tehát, amit a legkevésbé kockázatosnak tartanak: áthárítják azokat másra, főleg a rendőrségre.”