Számok igazolják a családpolitikát

„Ezek az intézkedések összefüggnek a javuló demográfiai trenddel, a termékenységi arányszámok megváltozásával?

Hazánkban már több mint 35 éve tart a népességfogyás, ugyanakkor a kormány családpolitikájának köszönhe­tően nőtt a gyermekvállalási kedv. A teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint 20 százalékos emelkedést jelent. 2010-hez képest 1,4 százalékkal több gyermek született úgy, hogy közben a 20 és 40 év közötti női korosztály létszáma 10 százalékkal csökkent. A gyermekek 90 százaléka ebben az életszakaszban születik meg, tehát önmagában nagy eredmény, hogy annak ellenére nőtt a születések száma, hogy mindeközben a gyermekvállalási korban lévők létszáma csökkent. A házasságkötések száma 2010-hez képest megugrott, 42,5 százalékkal több házasságot kötöttek tavaly, mint 2010-ben. Kevesebb a válás és az abortusz is. Visszaigazolódik az a családpolitika, melynek során az elmúlt nyolc évben megduplázódott a családokra fordított pénzek összege.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért vezetője lett. Mi az intézet feladata? Hány munkatárssal és hogyan dolgoznak?

Alapvető feladatunk, hogy egyfajta think tankként vagy agytrösztként elemzéseket készítsünk, kutatási eredményekkel döntéseket alapozzunk meg és szakpolitikai javaslatokat tegyünk a kormány asztalára a népesedéspolitika területén, a határainkon belül és a határainkon túl élő magyarság demográfiai helyzetével kapcsolatban. Mindenképpen szeretnénk Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád nyomdokain a családpolitikai támogatások mellett a gyermekvállalás, a családalapítás lelki, mentális összefüggéseivel, a magyarok lelki egészségével és életminőségének alakulásával kapcsolatos kutatásokat is folytatni, elemzéseket végezni.

Mit fognak a migrációval kapcsolatban kutatni?

A migráció demográfiai vonatkozásait vizsgáljuk meg, egyrészt a belső migrációt, azaz a Magyarországon vagy Európán belüli mozgásokat vizsgálva, másrészt szélesebb nemzetközi kitekintéssel is. A múlt évben a legtöbb migráns Nigériából érkezett Európába. Ez nem véletlen, hiszen ott a legmagasabb a teljes termékenységi arányszám az egész világon: az afrikai országban egy nőnek átlagosan 6,5 gyermeke születik, míg nálunk 1,5. Fontos megnézni, hogy az úgynevezett befogadó országokban milyen társadalmi folyamatokat indít el a migránsokkal való együttélés, s ennek milyen szociológiai vetületei vannak. Intézetünk munkatársai­val, demográfusokkal, szociológusokkal, társadalompolitikai elemzőkkel a célunk az, hogy a magyar családpolitika népszerűsítése ne csak itthon, hanem nemzetközi szinten is minél hatékonyabban megvalósuljon.”