Gyerekekkel utcára?

„Kevés dolog írja le annál jobban a magyarországi közállapotok kegyetlenségét és abszurditását, mint amikor a kilakoltatás előtt álló gyermekes családokat a gyermekvédelem vagy éppen a helyi önkormányzat azzal fenyegeti, hogy »el fogják venni tőlük« a gyerekeket – és így a bajba került családoknak éppen azok elől az állami szervek elől kell menekülniük és elrejtőzniük, amelyek a védelmükre és megsegítésükre lennének hivatottak.

Kevés annál kegyetlenebb gyakorlata van a magyar állam különböző szerveinek annál, mint hogy a család szegénysége, hajléktalansága miatt választanak el gyerekeket a szüleiktől. Ez azonban lényegében egyenes következménye annak, hogy egyetlen jogszabály sem garantálja a kilakoltatás által fenyegetett vagy hajléktalanná vált gyermekes családok elhelyezéshez való jogát. Elvben erre szolgálnának a családok átmeneti otthonai, ezek azonban nyilvánvalóan alkalmatlanok minden erre rászoruló család elhelyezésére – ráadásul az intézményi elhelyezés egyébként sem mindig indokolt, emberséges vagy éppen költséghatékony módszer a családok hajléktalanságának a kezelésére.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a kormánypárt 2015 márciusával megszüntette a hátralékosság megelőzésére szolgáló országos lakásfenntartási támogatást, valamint a hátralékok kezelését lehetővé tevő – és korábban a nagyobb településeken kötelező önkormányzati feladatként előírt – adósságkezelési szolgáltatást, és hasonló sorsra jutott néhány évvel azelőtt a fővárosi rezsitámogatás is.”