A Kojot rámutat a magyar vidék alapvető problémáira, de a film sokkal inkább egy férfi próbájáról szól, mintsem a vidék mindennapjairól.
„Ez a föld a családunké volt. Száz éve is. Itt éltünk mindig, itt is fogunk” – mondta a földesúr „Döbrögi” Szojka Pál a Kojot című filmben.
„Mi kell még nektek. Nincs elég?”– kérdezte az öreg Bicsérdi Misu Szojka fiától.
„Ez a nagyapám földje. Életem, nem fogom eladni” – jelentette ki az önmagát kereső ifjabb Bicsérdi Mihály.
Kostyál Márk filmje ezt a magyar földet állítja középpontba. A földet, ami a tulajdon különleges formája. Ebből áll ugyanis a családi birtok, ami az ősök munkájának, vérének és verejtékének szimbóluma. A tulajdon így nem csupán megtestesül, hanem egy máshoz nehezen hasonlítható kötődés tárgya lesz, hiszen hidat képez a múlt és a jelen, élő és holt között.
„A házat és a hozzá tartozó földrészt unokámra Misire hagyom, hogy leszálljanak végre a tökei, az apjának már úgyis mindegy” – írta végrendeletében idősebb Bicsérdi Mihály.
Úgy gondolom, ez a mondat a film kulcsa, mert
A vidék problémáit egyébként sem foglalhatjuk össze egy leegyszerűsített, kortárs Ludas Matyi-történettel. A filmben ábrázolt történettel szemben, a magyar valóságban ritkán van a falu földjeinek többsége egy modern, elnyomó „Döbrögi” kezén. Az emberek ritkábban verekednek, a polgárőrök nincsenek annyira kigyúrva, és nem a megfélemlítés eszközei. És a rendőrök sem hangoztatják annyit, hogy „Nálunk nem szokás feljelenteni egymást egy pofon miatt.”
„Tűzkő sorsa van a markunkban, ez a fejlődésről szól, a haladásról. A svédek pénzén rendberakjuk a falut” – mondta Szojka Pál.
A magyar vidék sajnos számos problémával küzd. Gondoljunk csak a szövetkezeti kultúra hiányára, a mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági fokára, az agráriumban dolgozók elöregedésére és a kommunizmus által megsebzett „társadalmi tudásra”.
Szörnyű látni, hogy még mindig vannak olyan gazdák akik nem értik, hogy minden ősszel a veszteség magvait vetik el. Világos, hogy a filmben sokszínűen ábrázolt svédek sem oldják meg a magyar vidék problémáit, annak sorsa minden esetben a földművelő gazdák kezében van.
E sorok írója szerint a Kojot sok mindent megmutat a magyar vidék lelkéből, ezért sokkal több mint egy Döbrögi-Ludas Matyi párharc. Megéri megnézni.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Top 5 streaming premier: íme, a legjobb ajánlatok – több műfajban is mutatjuk a kincseket.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
A kolosszális méretű sztár ezúttal is sokat feszít a vásznon, mégsem elsősorban a fizikumát kamatoztatja. Nem véletlenül jósolják sokan, hogy akár Oscar-jelölést is kaphat a Zúzógép címszereplőjeként, a film rendezője azonban nem igazán támogatja az erőfeszítéseit.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
