Csökkenő szegénység, emelkedő bérek

„Nyolcvanmilliárd forintos iskolafejlesztési programról is lehetett korábban hallani. Ez végül megvalósul?

Igen, csaknem négyszáz, zömmel hátrányos helyzetű településen újítjuk meg az intézményeket, mintegy kétszázezer tanuló körülményeit javítjuk ezzel. Az első ütemben ötven fejlesztés már elkészült, és több tucat hamarosan szintén átadható lesz. Mire a hamarosan induló második szakaszt is lezárjuk, már nem lesz olyan járás az országban, ahol ne lenne uszoda. Mindezt kiegészíti a már említett digitáliseszköz-beszerzés. Nem túlzás, ekkora mértékű fejlesztésre generációk óta nem volt példa a magyar oktatásban.

A baloldalon eközben azt is szajkózzák, hogy a képzetlen embereket könnyebb kiszolgáltatottá tenni, ezért ez a kormány valódi célja az átalakításokkal. Az agymosás. Mit szól ehhez?

Ahogy a PISA-tesztek felemlegetését, úgy ezt is érdekes olyanoktól hallani, akik kormányon iskolákat zártak be, bért csökkentettek, a felsőoktatásban pedig tandíjat akartak bevezetni. A módszer ismerős: a szocialisták mindig azzal vádolják politikai ellenfeleiket, amit maguk tesznek, vagy éppen terveznek. Az egyetemeknek 2010-ben mintegy harmincmilliárd forintos adósságállományuk volt, ma már százmilliárdos nagyságrendű tartalékkal rendelkeznek. Bővítettük a szakképzési lehetőségeket, vonzóbb lett a pedagógusi hivatás, kilencmilliárd forint összegben vezettünk be új ösztöndíjakat. Minden téren növeltük a hozzáférés lehetőségét az oktatáshoz.

Az egészségügy is gyakran az ellenzék célkeresztjében van, például az orvoselvándorlás miatt. 

Örömteli, hogy nagymértékben csökkent az elvándorlók száma, miközben egyre többen végeznek az egyetemen – nyilván ebben is szerepük van a béremeléseknek. Tavaly és az idén kétszázhétezer forinttal nőtt az orvosok fizetése, ehhez még hozzá kell számítani a szintén emelkedő összegű mozgóbér-elemeket is. Nem mondom, hogy nincsenek ezen a téren is komoly feladatai a kormányzatnak, de egyik elődünk sem hajtott végre ilyen léptékű egészségügyibér-emeléseket. Kiemelném továbbá, hogy nem hitelből, hanem a magyar gazdaság valós teljesítményéből sikerült a több ágazatot is érintő béremelési programokat bevezetni.

Az Eurostat legújabb adatsora szerint ugyanakkor a magyar lakosság egyharmada nélkülözésben él. Mennyire riasztó a helyzet?

Különböző módszertanok alapján készülnek az ilyen felmérések. Ha például az említett kutatás adatait összevetjük a 2012-es számokkal, látjuk, hogy banki hiteltörlesztéssel ma már egymillióval kevesebb embernek van problémája, az otthon fűtésével pedig hétszázhatvanhatezerrel kevesebbnek. Közel felére csökkent azoknak a száma, akiknek kigazdálkodhatatlan egy váratlan kiadás, mondjuk egy nagyobb értékű háztartási gép cseréje. Csaknem kétmillióval többen vannak azok, akik megengedhetik maguknak az évi egyhetes üdülést, ez látszik a belföldi turizmus folyamatos erősödésében is. Az Eurostat az idén készített először egy új típusú felmérést, itt tehát még nincsenek összehasonlító adatok. A tendencia mindenesetre javuló, folyamatosan csökken a szegénységnek kitettek aránya, s ennek egyik legfőbb oka az, hogy több mint hétszázezerrel több embernek van munkája. Ez tény. Ahogy az is, hogy a kormány jelentős lépéseket tett a további javulás érdekében, amelyeket az ellenzék ott támad, ahol ér.”