Lehet-e rendszerszintű csalás az amerikai elnökválasztáson? – Amerika választ
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Nem kell ahhoz tervnek sem nevezni egy mániát ahhoz, hogy valaki rá akarja erőltetni népekre, államokra, egész földrészekre.
„A Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat már tizenhárom éve pontos diagnózissal szolgált a spekulánssal kapcsolatban. 2004. októberben jelent meg Az öngyűlölő kapitalista címmel Novák Attila és Seres László tanulmánya, amely olyan sokoldalúan rajzolta meg az üzletember motivációit, mintha most készült volna. A szerzőpáros úgy fogalmaz: »A Szombat nem foglalkozna egy amerikai multimilliárdos magánügyével, ha az, amit a pénzével tesz, az ő vagy az amerikai demokrácia magánügye lenne. De nem az. Soros György ugyanis számos rokonszenves gondolat hirdetése és számos rokonszenves civil kezdeményezés támogatása mellett életveszélyes dolgokat is hirdet és támogat, s hétmilliárd dolláros vagyonával a hatalma is megvan ahhoz, hogy pénzét politikai/civil/véleményformálói hatalommá konvertálja. Legveszélyesebb gondolata mind közül az, hogy akinek határozott véleménye van, az potenciális diktátor és fasiszta.«
A cikkírók szerint »Soros a szabadság megvédésének, a morálnak és a rációnak üzen hadat« azzal, hogy szerinte nincs érvényes, végső igazság, senkinek nincs joga megmondani, mi a jó és mi a rossz. Ennél szabatosabban nehéz lenne megfogalmazni a jelenben is, mik a fő bajok a spekulánscsászárral. Még akkor is, ha mi ma már nemigen tudnánk rokonszenvesnek nevezni a legtöbb kezdeményezését. De 2004-ben még sok minden másként látszott. Másrészt Soros talán mégsem véli úgy, hogy nincs egyetlen végső igazság, és senkinek sincs joga megmondani, mi a jó és mi a helyes. Megszólalásai alapján ezt az axiomatikus erkölcs- és istentagadó alapvetését magára nem, csak másokra nézve tartja érvényesnek. Magának minden esetben fenntartja az előjogot, hogy ítélkezzen, és megkérdőjelezhetetlen tekintélyként kizárólag a saját véleményét ismerje el. Az esszé balra, szociális és balliberális értékrend felé orientálódó Sorosról beszél, aki szerint Bush elnöksége – 2004-et írunk – »veszélyt jelent a világra«. A pénzember fellépésére »a mögöttes ideológia az volt, hogy leginkább a balliberális eszmék terjedése akadályozza majd meg a nacionalista, rasszista jobboldal terjedését, pontosabban azt, amit ő ezalatt ért«.
Ha George W. Bush nevét behelyettesítjük Donald Trumpéval vagy Orbán Viktoréval, akár Soros mai törekvéseinek körülírására is alkalmas lehetne a mondat. Hisz nem kell ahhoz tervnek sem nevezni egy mániát ahhoz, hogy valaki rá akarja erőltetni népekre, államokra, egész földrészekre. Talán a Soros háborúja kifejezés még az általa gyakran használt – és a baloldal által hisztérikusan tagadott – plan, vagyis terv szónál is hűebben jellemzi azt, amit művel.”