Őszintén a bérunióról

„A Jobbik az elmúlt hónapokban hatalmas energiát ölt abba, hogy megszerezze a közalkalmazottak kegyeit a béremelési ígéreteivel. A fenti elemzés tükrében nagyon jól tudjuk, hogy ez mit jelent, és nem szorul részletes kifejtésre: azt jelenti, hogy az állami alkalmazottak a piacon dolgozók kárára juthatnak a béremeléshez; azt jelenti, hogy az államnak adókkal kell büntetnie a sikeres és értékteremtő embereket, hogy megjutalmazza azokat akik számos esetben nem termelnek semmit; hogy csökkenti a megtakarítások mértékét és a jelenleginél is mélyebb hanyatlásba taszítja a nemzet gazdaságát.

A megoldás természetesen az, amit a Jobbik – vagy bármely egyéb párt – aligha fog bevállalni: bezárni a hivatalokat, megszüntetni a bürokraták gazdaságpusztító munkáját, kiszállni az egészségügyből, kiszállni az oktatásból, hogy azok az emberek, akiket eddig az adófizetőkkel tartattak el, a gazdaságunk értékteremtő tagjaivá válhassanak, és ténylegesen olyan munkát végezhessenek, amit a fogyasztók önként megvásárolnak. Ha például a tanárok ténylegesen megérdemlik azt a béremelést, akkor semmi szükségük nincsen arra, hogy az Állam kényszerítse a szülőket arra, hogy megfizessék azt.

Ez az egyetlen ésszerű és felelősségteljes út bármilyen nemzet számára, és ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy a Jobbik elérje a célját és emelkedjen az életszínvonal folyamatosan és mindenki számára. Viszont mindaddig, amíg a fő kampányígéretük a közalkalmazottak béreinek emelése, addig – ahogyan Ludwig von Mises kifejti – közveszélyesek és pusztítást jelentenek a magyar szabadság utolsó gyenge lángjaira.”