Gyorsan kiderült: Trump tud engedni, ha kell, és mindig van B-terve
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
Egyelőre, ha tetszik, ha nem, a legtöbb helyen marad a robotpilóta üzemmód, a nagyköveti találkozók helyett pedig Trump Twitter-üzeneteinek tanulságai.
„Az amerikai külügyminisztérium és a Pentagon kétségkívül sokkal több politikai kinevezett jóváhagyását igényli, mint a többi minisztérium, de a Tillerson által kezdeményezett átszervezések és esetenként a Fehér Ház által túl liberálisnak vagy nem elég megbízhatónak tartott jelöltek miatti belső huzavona és az emberhiány is jelentősen hátráltatja a folyamatot.
A külügyben ma még a belső, felső vezetői szinten is alig vannak feltöltött politikai pozíciók. A hat államtitkári posztra még csak hármat sikerült megnevezni, de a szenátus még egyet sem hagyott jóvá, a 22 helyettes államtitkárból pedig kettőt helyét tudták eddig betölteni. Szerencsés, hogy egyik a térségünkért felelős helyettes államtitkár, Wess Mitchell, akinek kinevezését a múlt héten szavazta meg a szenátus.
A kritikákkal szemben az adminisztráció azzal védekezik, hogy a kinevezések többsége nem a Fehér Háznál akadt el, hanem a szenátusi demokraták obstruálnak – ami tény és való. Trump jelöltjeinek átlagosan hatvan nap kell, hogy átverekedjék magukat az egyébként republikánus többségű szenátuson; ez Obama esetében 44, Clinton és George W. Bush esetében 32 nap volt.
Több mint kétszáz elnöki kinevezett, köztük harminc nagykövet vár kongresszusi jóváhagyásra, s ha a demokraták kihasználják a belső procedurális kiskapukat, akkor Tillersonnak több évébe telik, mire feláll a teljes nagyköveti és minisztériumi stáb.
Egyelőre, ha tetszik, ha nem, a legtöbb helyen marad a robotpilóta üzemmód, a nagyköveti találkozók helyett pedig Trump Twitter-üzeneteinek tanulságai.”