Döntetlent érő győzelem

„Emlékszünk rá, mekkora felzúdulást keltett a CEU kiebrudalásának a terve idén tavasszal. Pedig a kormány akkor még tényleg védekezhetett azzal, hogy minden Magyarországon működő felsőoktatási intézménynek be kell tartania a jogszabályokat. Persze csak azok nem látták, hogy az új törvény szinte kizárólag a CEU-t vette célba, akik nem akarták. Mégis, az egyetem előtt nyitva álltak a menekülő útvonalak: vagy elhagyja az országot, vagy teljesíti a feltételeket.

Mára kiderült, hogy a CEU inkább az utóbbi megoldásban érdekelt. És a jelek szerint a kormány is. Ha az egyetemnek januárig nem sikerült volna bejegyeztetnie képzéseit az Egyesült Államokban, bajba került volna. Akkor is, ha a követelmények nagy részének már megfelelt. És bajba került volna a kormány is, mert úgy kellett volna bezáratnia a CEU-t, hogy az szemmel láthatóan a konfliktus megoldására törekedett. Ha innen nézzük a helyzetet, akkor tényleg nem maradt más megoldás, csak a határidő kitolása egy olyan időpontra, amikorra az egyetem biztosan teljesíteni tudja a törvényben megszabott kötelezettségét. Ezzel a lépéssel a kormány elérte, hogy mindenki jól járjon. A CEU marad, a kabinet pedig megmutathatja, ki az úr a háznál. Hát nem Soros, az már biztos!

Ha a cél maga a harc, akkor nincs annál nagyobb csapás, mint amikor elfogy az ellenség. Márpedig ez a veszély jelenleg több oldalról is fenyegeti a Fideszt. Ezért kell mindenáron napirenden tartani a migránskérdést, és ezért kell visszahozni a meccsbe a levitézlett szocialistákat. Az ügyes hadvezér maga próbálja megválasztani az ellenfeleit. Lehetőleg olyanokat, akiket biztosan le tud győzni. Vagy olyanokat, akikkel a presztízsét növelő csatákat tud vívni. Orbán Viktor ezzel pontosan tisztában van. Brüsszel, Soros, az MSZP és a migránsok ideális ellenfelek. Amíg rájuk acsarkodnak, addig sem kell valós problémákról beszélni. A Jobbik, az Egyesült Államok vagy Németország már több fejtörést okoz. A világhatalmakkal megengedőbbek, a legnagyobb ellenzéki párttal pedig vérre menő csörtéket vívnak. Vigyázva arra, hogy még véletlenül se kerüljenek napirendre olyan témák, mint az egészségügy és az oktatás helyzete vagy a korrupció kérdésköre.”