Tovább bonyolódik a „rejtélyes” szír repülőgép ügye
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
Nos, az a rossz hírem van a baloldal számára, hogy a Nagykörúton kívül is van élet – és a budapesti, esetleg más nagyvárosi szavazókon kívül igen keveseket érdekel, mi lesz a „Soros-egyetem” sorsa, vagy mennyire (nem) valósul meg hazánkban a konszenzuális demokrácia.
„Kálmán Olga az Egyenesen utolsó 20-25 percében rendre arról diskurál meghívott vendégeivel (Magyar György, Dési János, Csáki Judit, Farkasházy Tivadar, Csintalan Sándor – a teljesség igénye nélkül), mégis, mi az, ami miatt vannak olyan elvetemült őrültek, akik ezek után (demokrácia lebontása, autokratikus rendszer kiépítése, a nagy ellátórendszerek cserbenhagyása, Putyinhoz való közeledés, CEU-ügy stb.) Orbánra szavaznak majd.
Nos, az a rossz hírem van a baloldal számára, hogy a Nagykörúton kívül is van élet – és a budapesti, esetleg más nagyvárosi szavazókon kívül igen keveseket érdekel, mi lesz a »Soros-egyetem« sorsa, vagy mennyire (nem) valósul meg hazánkban a konszenzuális demokrácia. De túl ezen, őrültség lenne azt állítani, hogy amit a szocialista kormányok vérrel-verejtékkel építettek nyolc éven keresztül, azt 2010 óta porig rombolta az ádáz Orbán. A foglalkoztatás nő, a munkahelyek száma közel félmilliót nőtt (csak a piaci szférában), a GDP-arányos államadósság csökkent, az államadósság szerkezete kedvezően változott, az államháztartási hiány rendre 3% alatt van, a két-, három-, vagy többgyermekes családok jól járnak a jobboldali kormánnyal, sokak számára tetsző, hogy a segélyezés rendszerét átalakította Orbán, a kivándorlás még az elmúlt években távozókkal együtt is alacsonyabb arányosan a régiós átlagnál, komoly infrastrukturális beruházások voltak az elmúlt években. Nyilvánvalóan lehetne folytatni a sort. Mint ahogy arról is lehetne – és kell is – beszélni, hogy mennyire hatékonyan lettek felhasználva az uniós pénzek, milyen a foglalkoztatási szerkezet, mennyire sikerült megerősíteni a kkv-kat, mennyiben nyúltak hozzá az egészségügyhöz, sikeres-e az óriási léptékű centralizálás az oktatásban, kell-e ennyi stadion, tetszik-e, ha Kisvárda és Felcsút lesz lassan az ország közepe, mennyire elegáns az a folyamat, amelynek során kormányközeli üzletembereket tömnek ki.
Nagyon nem elegáns. Sőt. Viszont egyelőre nincs olyan elemi gyűlölet a Fidesszel szemben (vagy ha van is, a választási rendszer megváltozott, a médiában már jobboldali fölény figyelhető meg), ami 2006 után megvolt az akkor regnáló kormánnyal szemben.”