A kvóta evolúciója és a hazai ellenzék

„Ezt követte a harmadik stáció. Ezután ugyanis a kvóta hirtelen kötelezővé változott. Méghozzá úgy, hogy e változást az Európai Tanácsban ülő miniszterelnökök és államfők nem szavazták meg, ezért a brüsszeli irányítók Juncker vezényletével megszavaztatták egy alacsonyabb fórummal, a belügyminiszterekkel. Ez az a Juncker, aki két feles között kifejtette, a kvóta soha nem lehet kötelező, hiszen a szolidaritásnak szívből kell jönnie. Aztán, mivel nem jött szívből, mégis kötelező lett. A harmadik stáció tehát: a nem létezőből létezővé váló és »soha nem lehet kötelező« kvóta hirtelen megjelent teljes pompájában, és immáron kötelezőként lejtett át az önfelszámolásba kezdett Európa színpadán.

A teljes átalakulásnak természetesen ezzel nincsen vége.

Most ugyanis a brüsszeli labancok és hazai ágenseik éppen azt hangoztatják, hogy a kötelező kvótarendszer szerinti migránselosztás egyszeri és megismételhetetlen alkalom, szó sem lehet arról, hogy ebből egy állandó, felülről nyitott létszámú mechanizmus legyen.

Innen lehet tudni, hogy a kvótarendszer szerinti migránselosztás legkésőbb jövő tavaszra állandó, felülről nyitott létszámú mechanizmussá fog változni. És majd azt is meg fogják magyarázni, hosszan, szenvedélyesen, ellentmondást nem tűrő hangon. Ugyanis ennek a mesterségesen vezényelt és irányított evolúciónak az a végcélja, hogy megszűnjenek az európai nemzetállamok és megszűnjön az európai civilizáció. Ezért kell ellenállni, mindenhogyan és bárhogyan.”