„Pedig a gondok nem csak a tanárok alacsony fizetéséből fakadó kudarcélményén, a szakma megbecsültségének – és vonzóságának – általános csökkenésén, a pergő vakolaton vagy hiányzó eszközökön látszanak. Tavaly év végén kijöttek a PISA-eredmények, amelyek nem lettek valami fényesek. A felmérésben részt vevő országok közül mind a három vizsgált területen, tehát a természettudományok, a matematika és a szövegértés terén is a hátsó fertályban kullogunk, az elmúlt éveket tekintve romló tendenciát mutatva. A kormányzati reakciók azonban csak még jobban rámutatnak a problémára.
A 2012-es méréskor még bőven lehetett Gyurcsányra mutogatni, de még 2016-ban is ezt az utat választotta Palkovics államtitkár – hozzátéve persze, hogy maga a PISA-teszt is rossz. Az elmúlt nyolc év mellett még két érv hangzott el a minisztérium részéről: az egyik az volt, hogy »a digitális tesztek és néhány feladattípus szokatlan lehet a magyar gyerekeknek«, a másik pedig az, hogy »rossz teljesítményünk összefügg azzal, hogy Magyarország szegényebb a legtöbb előtte végző országnál«. A második érv egészen zseniálisnak tűnik a folyamatos sikerpropaganda fényében, az első azonban csak további kérdéseket vet fel: 2016-ban miért szokatlanok a digitális tesztek?”