„Én személy szerint nem vagyok ijedős alkat, de ki merem jelenteni: félek! Félek, és féltem hozzátartozóimat, amikor dolgozni vagy nyaralni mennek a fejlett Nyugatra. Azért is, mert egy felém rohanó kamion kellemetlen. De elsősorban azért, mert rajongásig szeretem apámat, anyámat, feleségemet, húgomat – aki ráadásul sokkal okosabb nálam! Őket ne bántsák! Ez mindenkire vonatkozik az én hazámban! Ez nagyon személyes most!
Féltem őket attól, hogy bármelyik pillanatban valaki megkéseli őket. Felrobbantja az éttermet, ahol esznek. Vagy éppen belehajt egy teherautóval a tömegbe, ahol ők is ott vannak, az adott város nevezetességeit szemlélve.