Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Pillangóként szárnyalni fog-e a Jobbik? Azt látjuk, hogy miközben a Vona vezette fő vonulat szabad vegyértékeket növeszt magából a centrum irányába, a mérsékeltebb erők felé, addig a vezetésen belüli viták már konfliktussá nőnek és itt-ott szakításhoz vezetnek a radikálisok és a mérsékeltek között.
„Ma leginkább a Jobbik esetében látjuk a pártvezetés szándékát, hogy átváltozzon radikális pártból néppártba. A hernyó mára bebábozódott, kérdés azonban, hogy tud-e pillangóként repülni, amikor kikel. Kommunikációjában olyan hívószavakat kezdett el használni, amelyekkel a centrumbelieket próbálja megnyerni, így hizlalva szavazói bázisát.
Mindenekelőtt azonban egy nem mellékes tényre is föl kell hívnunk a figyelmet. Arra, hogy jelenleg nincsen üresedés sem középen, sem a jobbközépen. A Fidesz–KDNP-szövetség markánsan uralja ezt a terepet. Ha pedig nincsen üres hely, akkor a foglalt helyre nem lehet csak úgy benyomulni, legfeljebb az ott lévőket kiszorítani. Ez pedig a Jobbiknak emberfeletti munka, mondhatnánk, hogy pártfeletti. Másként: »ember kell a gátra«!
A sikeres néppártosodás fentebb felsorolt kritériumai közül az első a pártvezér szerepére vonatkozik. Ebben Vona Gáborról azt mondhatjuk, hogy élvezi pártja többségének támogatását – amennyire belelátunk a párt belső ügyeibe –, és nincsen veszélyben az első számú ember pozíciója. Személyében is alkalmasnak látszik egy szélesebb terítésű párt vezetésére. A harmadik feltétel is mintha alakulna, a Jobbik médiaexpanziója – kellő gazdasági támogatással – láthatóan nagy vehemenciával elindult, bár kifutása még sok kérdőjelet hordoz. A legnagyobb problémát azonban mindenképpen a párt felső vezetésében látjuk. Érezhető a pártszakadás veszélye és érezhető a párt amortizációjának veszélye. Ezalatt azt értjük, hogy napirenden van és élesedik a belső küzdelem a változatlansághoz ragaszkodó régi kemény mag (a radikálisok) és az új irányzatot akarók (a mérsékeltek), a néppártosodók között.
Pillangóként szárnyalni fog-e a Jobbik? Azt látjuk, hogy miközben a Vona vezette fő vonulat szabad vegyértékeket növeszt magából a centrum irányába, a mérsékeltebb erők felé, addig a vezetésen belüli viták már konfliktussá nőnek és itt-ott szakításhoz vezetnek a radikálisok és a mérsékeltek között. A folyamatnak még az elején vagyunk, nem tudjuk megmondani, milyen kifutása lesz. A kiszorítósdi azonban könnyen kudarccal végződhet. Elvezet-e pártszakadáshoz, vagy a választók előtti bizalomvesztéshez, az egész Jobbik lejáratásához? Kétségtelenül ez a Jobbik néppártosodási folyamatának leggyengébb láncszeme. Ha ez elszakad, akkor a folyamat nem pillangószárnyaláshoz vezet, hanem a párt mélyrepüléséhez.”