Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
„Gyakran idegesítő, ha elfelejtünk valamit, de mégis ez az embert a robotoknál intelligensebbé tevő tulajdonságaink egyike. Idegtudósok szerint kifejezetten előnyösek a felejtés egyes fajtái. És a fejlesztők is kezdik tudomásul venni, hogy az emberi agy ezen adottságát rendkívül nehéz a mesterséges intelligenciára alkalmazni.
Nem sávszélesség problémáról van szó. Agyunk képes életünk minden pillanatát elraktározni. Csakhogy hasznos, ha bizonyos infókat, epizodikus emlékeket kiiktatunk, mert segítségünkre lesz, hogy a fontosak megmaradjanak, gyorsabban előhívjuk, elemezzük őket, és tanuljunk belőlük. Az atipikus, fontos pillanatok számítanak igazán, a többi zöme felesleges zaj.
A fontos megőrzésének és a felejtésre érdemesnek a kiválasztási módja komoly hatással lehet az MI-re. A jelen MI egyik problémája ugyanis a »katasztrofális emlékezés«, amikor egy témáról megtanul dolgokat, aztán teljesen más közegbe helyezik, és az alkalmazkodáshoz ki kell dobnia minden emlékét, köztük az új kontextusban hasznosakat is. A mai gépi tanulás egyáltalán nem jó régi infók megőrzésében, hasznosításában. Programozók sokat kísérleteznek régi infók új esetekhez kapcsolásával, hogy az algoritmusok mikor őrizzék, mikor töröljék őket.
A DeepMind mesterséges intelligenciáját különféle Atari-játékok szekvenciális használatát megtanuló algoritmussal bővítette, magyarán több kapcsolatot hoz létre, és folyamatosan tanul belőle. Nem hagyták, hogy az epizodikus emlékekhez hasonló adattöredékeket jegyezzen meg, hanem tanulnia kellett az adatokból. A mi agyunk is hasonlóan működik, minden nap minden részletének memorizálása helyett fontos epizodikus adatokat jegyez meg. Komoly lépés, de egyelőre korlátozott az algoritmus, és még távol vagyunk a gépi feledéstől.
Egyébként azt sem tudjuk, hogy az emberi agy hogyan teszi. Idegtudósok és MI-kutatók következő komoly kihívása, hogy megfejtsék. Mivel automatikus folyamatról van szó, nagyon nehéz feladat. Általában nem vesszük észre hogy mikor felejtjük el a felesleges részleteket, mert egyébként sem lenne szükségünk rájuk.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
A mesterséges intelligencia decemberben is bizonyíthatja rátermettségét. A karácsonyi ajándékötlet kapcsán is megállhatja a helyét.
A transzhumanizmus egyik prófétája, Ray Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia már 2029-re meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez még bőven csak a kezdet.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A mezőgazdaságban számtalan fejlesztést mutattak már be, ami a technikára kiéhezett fiatalok számára is vonzóvá teheti az ágazatot. Egy gyomirtó robotra akadtunk, amely óránkét akár 200 ezer oda nem illő növényt képes likvidálni lézerrel. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás lehet a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a gyomirtó vegyszerek környezeti hatására.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
