Minél távolabb megyünk Budapesttől és ezektől a szakmáktól, annál kisebb béreket kapunk.
„Minél távolabb megyünk Budapesttől és ezektől a szakmáktól, annál kisebb béreket kapunk. De mindennél többet mutat meg az, hogy melyik az a két szakma, amelynek tagjai a legrosszabbul keresnek ma Magyarországon. Ez a két szakma a humán-egészégügy és a szociális szféra, ahol bruttó 178 900 forint az átlagbér.
Amit elsőre tudunk erről a két szakmáról, hogy ezek az úgynevezett gondoskodó szakmák. Ezekben a szakmákban többségében nők dolgoznak. És nem magyar sajátosság az, hogy az itt dolgozók bérei alacsonyak, még ha kelet-európai összehasonlításban is rosszak a magyar bérek ezekben a szektorokban.
Szakmai vita van arról, hogy a gondoskodó munkakörökben azért alacsonyak a fizetések, mert a társadalom nem becsüli meg ezeket a szakmákat, és a nők ezekbe a kevesebbre becsült szakmákba szorulnak be, vagy mivel nők dolgoznak túlnyomórészt ezekben a szakmákban, azért ilyen alacsonyak a fizetések. De az biztos, hogy ezekben a szakmákban javarészt nők dolgoznak borzasztó fizetésekért.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
