A remény és a spirituális realizmus

2017. június 06. 11:31

Jókai Anna népszerű író volt, előadásaira mindig sokan jártak, keresték a könyveit. Szerették az olvasói, reményt adott nekik.

R. Kiss Kornélia

Magyar Nemzet

„Régóta ígérte, hogy megírja önéletrajzi könyvét, amelyben őszintén vall majd az életéről és a pályafutásáról. A könyv, az Átvilágítás csütörtökre csakugyan a boltok polcain lesz, de legalábbis az Ünnepi Könyvhéten, a kiadója standján. Csak a szerző nem lesz már ott a budapesti Vörösmarty téren. Pünkösdhétfőn, a könyvhét hetében, életének nyolcvanötödik évében meghalt Jókai Anna Kossuth-díjas és Kossuth-nagydíjas író. Ha marad még ideje, hogy dedikálja a könyvét, biztosan sokan sorban álltak volna az aláírásáért a könyvhéten. Népszerű író volt, előadásaira mindig sokan jártak, keresték a könyveit. Szerették az olvasói, reményt adott nekik. Ő spirituális realizmusnak nevezte el azt az irodalmi irányzatot, amelyben alkotott.

Az öregedés regénye, a Ne féljetek! lett pályája második felének emblematikus műve. Egyre inkább azt a spirituális többletet kereste a szereplői sorsában, amiről a spirituális realizmust elnevezte. Közéleti szerepet csak a nyolcvanas évektől vállalt, amikor már érződött a változás szele. Az Átvilágításban azt írta: a nyolcvanas évekig egyfajta adottságként, megdönthetetlenként tekintett a rendszerre. A Magyar Írószövetségnek a nyolcvanas években elnökségi tagja, alelnöke, később elnöke is volt.

A kilencvenes években kettészakadt irodalmi életnek az utóbbi években már csak a jobboldalinak mondott szárnya méltatta Jókai Annát, a másik oldal alig-alig emlegette. Az elmúlt években sokszor a politika kapcsán került szóba a neve: köztudott, hogy a jobboldali kormány támogatója volt, és a jobboldali politikai elit is becsülte. 2015-ben a Forbes magazin a nyolcadik legbefolyásosabb nőnek választotta a kultúrában. Elsőként kapott Kossuth-nagydíjat, a vele járó jutalmat irodalmi díj alapítására ajánlotta fel. Ezen kívül is rengeteg elismerés birtokosa, egyebek között József Attila-díjat (1970), Nemzet Művésze címet is kapott (2014), és elnyerte a Prima Primissima Közönségdíjat is.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el

Csurka István megőrizte tisztaságát – és mégis „ügynökként”, a diktatúra kulcsfigurájaként állították be

Belföld

Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.

Igazság, igazság, igazság... – Lánczi András írása

Belföld

Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.

Szájer József is elmondta véleményét arról, hogy Brüsszelnek most Magyar Péter a kedvence (VIDEÓ)

Belföld

A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.

Gasztrohedonista menekülés a világból Krúdy nyomában: bemutatták Bayer Zsolt új novelláskötetét

Kultúra

Rezeda Kázmér újabb utazásai címmel mutatták be november 15-én, pénteken a Budapest belvárosi Scruton kávézóban Bayer Zsolt új szépirodalmi kötetét. Bayer Zsolttal Szentesi Zöldi László beszélgetett. Mi a bemutató után kérdeztük a szerzőt. Interjúnk.