„Régóta ígérte, hogy megírja önéletrajzi könyvét, amelyben őszintén vall majd az életéről és a pályafutásáról. A könyv, az Átvilágítás csütörtökre csakugyan a boltok polcain lesz, de legalábbis az Ünnepi Könyvhéten, a kiadója standján. Csak a szerző nem lesz már ott a budapesti Vörösmarty téren. Pünkösdhétfőn, a könyvhét hetében,
életének nyolcvanötödik évében meghalt Jókai Anna Kossuth-díjas és Kossuth-nagydíjas író. Ha marad még ideje, hogy dedikálja a könyvét, biztosan sokan sorban álltak volna az aláírásáért a könyvhéten. Népszerű író volt, előadásaira mindig sokan jártak, keresték a könyveit. Szerették az olvasói, reményt adott nekik. Ő spirituális realizmusnak nevezte el azt az irodalmi irányzatot, amelyben alkotott.
Az öregedés regénye, a Ne féljetek! lett pályája második felének emblematikus műve. Egyre inkább azt a spirituális többletet kereste a szereplői sorsában, amiről a spirituális realizmust elnevezte. Közéleti szerepet csak a nyolcvanas évektől vállalt, amikor már érződött a változás szele. Az Átvilágításban azt írta: a nyolcvanas évekig egyfajta adottságként, megdönthetetlenként tekintett a rendszerre. A Magyar Írószövetségnek a nyolcvanas években elnökségi tagja, alelnöke, később elnöke is volt.