Kívül és belül a Horthy-korszakban

2017. június 25. 15:23

A személyek megítélése inkább világnézeti beállítódás kérdése. Horthy kormányzóé, Bethlen István miniszterelnöké és Klebersberg Kunoé egyaránt. Államférfi volt mindegyik.

2017. június 25. 15:23
Jakab Bálint
reposzt

„»Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter« – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Klebersberg Kuno, a két világháború közötti egyik legnagyobb formátumú személyisége jobb sorsra érdemes kastélyának helyreállítási ünnepségén. S úgy idézik ezt a mondatot, mint terhelő vallomást a korra. Pedig igaz. Jogi norma és igazság. Ez volt a jogrend, amely jogrend az ezeréves magyar államiság »íratlan alkotmányán« alapult. A személyek megítélése inkább világnézeti beállítódás kérdése. Horthy kormányzóé, Bethlen István miniszterelnöké és Klebersberg Kunoé egyaránt. Államférfi volt mindegyik. Volt, aki számüzetésben túlélte azt a világot, volt, aki dicsőségesen halt bele és tiszteletet kapott, és volt, akinek porait az egykori Szovjetunióból hozták haza negyven évvel később, mert államférfiként egy idegen ország börtönében végezte.

A történelem nem igazságtétel, hanem értelmezés, azaz ki milyen szemüveget vesz fel, úgy látja és láttatja a személyt és a kort. Az önmagában és a korban adott értelmezési keret adhatna az objektivitásra némi esélyt, abban pedig helytálló a miniszterelnök történelmi megközelítése, hogy a Trianont követő idők egy soha addig nem létező állapotba taszították Magyarországot. Nemcsak egy új értelmezési keretet kellett adni a háborús veszteségnek, hanem az államiságában ezer év (!) kereteitől megfosztott, gazdaságilag kiszolgáltatott, hadi kártérítésre kötelezett és menekültek, illetve munkanélküliek százezreivel szembenéző országot kellett törvényes keretek között tartva kormányozni. A veszteség nem területi, anyagi és emberveszteség volt csupán, hanem családok, évezredes szerves közösségeinek szétszakadása és azoknak kezelése.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 51 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
catalina9
2017. június 26. 14:49
bírom, ahogy a látványlibsik Horthy gyávaságáról cikkeznek, mikor ők már attól befosnak, ha Soros György a szemöldökét ráncolja...
annamanna
2017. június 26. 01:33
Horthy, Bethlen, Klebelsberg politikai megítélése egy dolog. Mi köze van mindennek a református valláshoz és a holokauszthoz? Hogy kerülhetnek ennyire távol eső témák egy posztba? Pláne mi köze a református vallásnak a holokauszthoz, mondjuk azon kívül, hogy az Apró és a Szakasits-családot Horthy református minisztere bújtatta, és nem a komcsi elvtársak. Apró Antal maga kért segítséget Zsindely miniszteréktől, mert azok jó emberek! Hálából a komcsi korban nem kutyaólba telepítették ki őket, csak egy házmesterlakásba Lellén, és még nyugdíjat is kaptak! Amiért az idős Zsindelyék roppant hálásak voltak. https://mno.hu/migr_1834/az-antiszemitakartya-467357 https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsindelyné_Tüdős_Klára Meglehetősen nyilvánvaló, hogy ilyen országos kommunistákat, a nacionalista és vallásos alapokra épülő rendszer fő rombolóit Zsindelyék nem bújtathatták volna Horthy engedélye nélkül. Apró sem ment volna el hozzájuk, ha nem lett volna biztos abban, hogy Zsindelyék kérdés nélkül befogadják őket. Dobrev Klárától és Schiffer Andrástól egyszer nem hallottam, hogy hálát rebegtek volna a református jóembereknek, amiért megmentették a családjaikat. Miért nem kerestek az elvtársaiknál védelmet? Igazán kíváncsi vagyok, miért nem! A felszabadító hős szovjet Vörös Hadsereg talán megkímélte a zsidónőket az erőszaktól? Gyarmati Fannit jócskán megerőszakolták, nyilván a többit is. A táborok felszabadítására is állítólag azt a zseniális tervet agyalták ki Jeruzsálemben, hogy ne bombázzanak az amerikaiak, mert netalán még felrobbantanak vele pár zsidót, hanem a szovjet katonák ugráljanak le ejtőernyőikkel, és közelharccal szabadítsák fel a táborokat. Hát várhatták a kereszténytelenített bolsevik elvtársakat, siettek. Pláne, hogy 1944 nyarán pont Auschwitz közelében járt a front, úgyhogy mi sem volt természetesebb óhajsóhaj, minthogy a szovjet katonák kézitusát vívjanak a német tábori őrséggel. Azóta is olyan a történelmi emlékezet, ahogy azt Móricka elképzeli, és tényleg röhej, hogy Horthy, Bethlen és Klegelsberg politikai teljesítményének megítélése arról szól, hogy Auschwitz. Ha valaki azt sem tudja, hogy mit nem tud, akkor nyilván nem is fáj neki a tudatlanság. Boldog butaság. A háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő.
cenk55
2017. június 25. 19:05
Keresztes = Horthy Tom Lantos demokratapárti képviselő méltató beszéde a kongresszusban 1994. május 26-án: „Elnök úr, az idén van a magyar holokauszt 50-ik évfordulója. Azért emelkedek ma szólásra, hogy a magyar holokauszt egyik nagy hősének adózzak. Koszorús Ferencnek, aki saját életét is súlyosan veszélyeztetve több ezer magyar zsidót mentett meg a náci haláltáborokba történő deportálástól. 1944 nyarának viharos idején a szövetséges erők Berlinhez közelítettek, míg Hitler felgyorsította a végső megoldás, a zsidó faj elpusztításának végrehajtását. Sok hősi együtt érző és emberséges tettet hajtottak végre abban az időben. El szeretném mondani Koszorús Ferenc ezredes történetét, ami az akkori idők bátor tettei közül az egyik leginkább figyelemre méltó. 1944 júniusában a nácik Európa zsidó lakosságának legnagyobb részét bezárták és likvidálták. Budapesten, Magyarország fővárosában mintegy negyed millió zsidó maradt élve. Budapest még mindig a magyar rendőrség irányítása alatt állt. A nácik úgy vélték, hogy ez az erő nem elég kegyetlen és brutális ahhoz, hogy Budapest jelentős, még élő zsidó lakosságának teljes elpusztítását megfelelően el tudja végezni. Koszorús Ferenc a magyar hadsereg ezredese volt és alá tartozott a Budapesten és körülötte állomásozó első magyar páncélos hadosztály. Megtudta, hogy Baky László államtitkár, a hadseregen kívül valamennyi biztonsági erő vezetője államcsínyt akart végrehajtani, hogy a náciknak teljes mértékben lojális rendőri erővel váltsa fel. Ők azután gondoskodtak volna róla, hogy Magyarországot megtisztítsák az összes, még életben maradt zsidótól.” (…) Felmérve a helyzetet, Koszorús ezredes tanácskozott a kormányzóval és megkezdte az előkészületeket Baky és csendőri zászlóaljainak megállítására. 1944. július 5-én 11:30-kor Koszorús ezredes az első páncélos hadosztály egységeit Budapest stratégiai pontjaira parancsolta, lezárva a városba vezető valamennyi Budapest stratégiai pontjaira parancsolta, lezárva a városba vezető valamennyi utat. 1944. július 6-án 7 órakor már valamennyi egység a helyén volt és Koszorús ezredes tájékoztatta Bakyt, hogyha csendőrsége nem távozik és nem oszlik fel, megsemmisítik őket. 1944. július 7-én Baky kapitulált és kiürítette erőit. Koszorús ezredes páratlan tette az egyedüli ismert tény, hogy egy tengelyhatalom katonai erővel akadályozta meg a zsidók elhurcolását. Ennek a rendkívüli bátor erőfeszítésnek eredményeként – amire egy különlegesen ingatag helyzetben került sor, nagy kockázat vállalása mellett – Budapestnek a nácik által történő későbbi átvételét 3 és fél hónappal késleltették. Ez a rés több ezer zsidónak tette lehetővé, hogy Budapesten biztonságot találjon és így megmenekültek a biztos kivégzés elől. Lehetővé tette a híres Raoul Wallenbergnek – aki 1944. július 9-én érkezett Budapestre -, hogy sikeres és hatékony mentő küldetését teljesítse. 1944 októberében, miután a németek elfoglalták Budapestet, Koszorús ezredes bujkálni kényszerült, mert ellenkező esetben a Gestapo feltétlenül kivégezte volna.”
kjkj945
2017. június 25. 18:32
Horthy pride mikor lesz??
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!