Rekordszámú gazdag menekülne az Egyesült Államokból
Elegük van a politikai megosztottságból.
Ha a magyar demográfiai modell sikeres lesz, az jó és vonzó példa lehet a fogyatkozó és öregedő Európa számára is, s akkor előbb-utóbb kedvezővé, barátságossá válhat az uralkodó szélirány is.
„Európa ma éppen efelé „halad”: évről évre kevesebb gyermek születik, mint amennyi a természetes önreprodukcióhoz szükséges. Ma egy-két kivételtől eltekintve csak azokban az uniós országokban nő a népességszám, ahol jelentős a bevándorlás. Például a legnépesebb tagállamban, Németországban tavaly hatszázezerrel nőtt a lakosság száma, de kizárólag az erőteljes bevándorlásnak köszönhetően, mert a német állampolgárok körében a születési deficit minden évben megközelíti a kétszázezret. A helyzet sajnos hasonló Magyarországon is, mert 1981 óta minden évben kevesebb gyermek születik, mint ahány honfitársunk meghal, emiatt nem egészen négy évtized alatt csaknem egymillióval csökkent az ország lélekszáma. A hét éve kormányzó nemzeti, kereszténydemokrata kormány ezért jövőképe, egyben gazdaság- és társadalompolitikája középpontjába a népességfogyás megállítását célzó családpolitikát állította. Ahogy idei évértékelő beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt években sikertörténet lett, de bár a házasságkötések és a születések száma is örvendetesen nő, ezen a döntő fronton még nincsen áttörés. A természetes reprodukció helyreállítása – mint a miniszterelnök a tegnapi Budapesti Demográfiai Fórumon megerősítette – nem egy, hanem „a” nemzeti ügy. Ezért a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a jelenlegi 1,5-ről 2030-ra 2,1-re emelkedjen a teljes termékenységi arányszám, vagyis minden magyar nő legalább két gyermeket szüljön (és neveljen föl) élete folyamán. Ez történelmi léptékű célkitűzés, hiszen legutóbb az 1970-es évek közepén, a »Ratkó-unokák« születési boomja idején volt 2,1 körül ez a ráta.
(…)
A magyar kormány az európai ellenszéllel szemben a családok megerősítésétől, a gyermekvállalás támogatásától remélt népesedési fordulatra – nem pedig idegen etnikumú és kultúrájú fiatalok importjára – akarja alapozni a nemzet jövőjét. Ha a magyar demográfiai modell sikeres lesz, az jó és vonzó példa lehet a fogyatkozó és öregedő Európa számára is, s akkor előbb-utóbb kedvezővé, barátságossá válhat az uralkodó szélirány is.”