Bayer a kávévita során ügyesen taktikázott, megpróbálta vállalhatatlan szavait összemosni, egyensúlyba rakni a netről kikukázott írott szeméthegyből. De Bayer nem az internet hátsó udvarán hányta oldalba a csűrt, hanem telibe, a főkaput.
„Azért írom le ezeket a gondolatokat, mert hétfőn Bayer Zsolt engem is megszólított kávézás közben. A plurális társadalom elpusztítására tartott Pesti Srácok nevű kvázimédia még márciusban összegyűjtött, majd a napokban újra megpörgetett néhány, első látásra hasonlóan agresszív és vállalhatatlan idézetet újságíróktól, aktivistáktól különböző internetes fórumokról. Nem irigylem azt a gyakornokot, akinek a melót kiadták, mindenesetre rátalált egy a tumblr-en reblogolt néhány mondatomra. Hangsúlyozom: a felület egy klasszikus trolletető, ahová a magyar politikai paletta minden sarkából összefújta a többnyire álneves szemetet a szél: nácik, komcsik, libsik, konzik, szocik, kerdemek nyírják, ugratják és néha doxxolják egymást.
A PS által kiszúrt és a Bayer által hétfőn idézett mondataim egy ilyen ócska szócsata hevében hangoztak el, amely semmiképp nem vitapartnersimogató, de az adott kontextus keretében értelmezhető, a kutya nem foglalkozott vele. Hangsúlyozom: nem az Átlátszó felületén nyilvánultam meg, ráadásul egy szándékosan túltolt kommentben. Hülye voltam, mert nem gondoltam arra, hogy vannak rosszindulatú emberek, akik ezt megpróbálják ellenem és a felület ellen, ahová írok, kihasználni, lejáratni. Máris hallom az olvasót, gyerek, inkább ástad volna fel a földet a kertben, jobban járunk – és igaza is van. Miután a mondatok eredeti kontextusából kikerülve, más (többlet) értelmet nyertek, ezért, akiket megérintett, azoktól itt, nyilvánosan is elnézést kérek, se IFA-m, se lapátom nincs, csak egy drótnélküli klaviatúrám.
Bayer a kávévita során ügyesen taktikázott, megpróbálta vállalhatatlan szavait összemosni, egyensúlyba rakni a netről kikukázott írott szeméthegyből. De Bayer nem az internet hátsó udvarán hányta oldalba a csűrt, hanem telibe, a főkaput. Ellentétben vele, én nem a hatalom biztos sáncai mögül pofázok kifelé, következmények nélkül. Azért írom az Átlátszóra cikkeim, hogy utánajárjak az igazságnak, a szó 1789-es értelmében, amikor a valóság még találkozik a leírt szavakkal. És egy értelmesen keretezett vitában szívesen elvitatkozom bárkivel, aki ellentétben velem, nem kevesebb nacionalizmust a társadalomban és nem több polgárjogi egyenlőséget szeretne az Alkotmányban látni.
De Bayerral nem ültem volna le egy asztalhoz, mert hétfői vitapartnereinek nem adta meg azt a minimumot, amit ő megkapott tőlük. Mert Bayer nem adja meg a tiszteletet a tényeknek, amelynek nincs alternatívája. Ez pedig azért lenne fontos, mert e tiszteletre épülve jött létre az emberi élet minőségének az a magas szintje, amelynek a történelem során egyelőre nincs párja. Az igazság tisztelete nélkül azok a platformok sem jöhettek volna létre, amelyeken – micsoda paradoxon ez! – ma Bayer ezt a igazsággyilkosságot a plurális társadalom ellen minden nap műveli. (Erről és polgártársaink alternatív igazságértelmezéséről bővebben itt írok.)
Végül, talán meglepő, de ennek ellenére, szerintem Bayert nem betiltani kell vagy megbüntetni, hanem világos és érthető szavakkal és a digitális tér új tipusú aktivitásának eszközeivel megjelölni, védekezni ellene. Azt elfogadom, hogy voltak és vannak választások, ahol hazugsággal lehet nyerni, de abban egészen biztos vagyok, hogy az igazság védelmezői többen vannak, mint azt gondolnátok.”