Az OLAF-jelentésről

„A Kormány ma nyilvánosságra hozta az EU Csalás Elleni Hatóságának (OLAF) jelentését a 4-es metró beruházásról. Itt olvasható.

Az elmúlt hetekben többen kerestek ezügyben a sajtó részéről, de amíg a jelentés nem volt nyilvános, csak találgatni lehetett volna, aminek semmi értelme. A megjegyzéseimet most azonban az alábbiakban szeretném összefoglalni:

1. Örülök, hogy a jelentés nyilvános, hisz az elmúlt hetekben rengeteg felelősséghárító mellébeszélés is felmerült a tartalma kapcsán, főleg a 2010 előtt a metróberuházással foglalkozó illetékesek részéről.

2. 2010 előtt a BKV egyetlen, nem az akkori városvezetés részéről delegált felügyelőbizottsági tagjaként több tucat alkalommal jeleztem a metróberuházás körüli szabálytalanságokat, tettem bejelentéseket, és számos akkori jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a BKV akkori vezetői, a felügyelőbizottságnak az akkori városvezetést képviselő többsége ezeket lesöpörte az asztalról, legtöbbször még a vizsgálat lefolytatására sem voltak hajlandóak. Már 2010 előtt is sejthető volt, hogy a metróberuházást lebonyolító mérnökszervezet valójában nem a Főváros és a megbízó BKV, hanem a valójában általa ellenőrizni hivatott kivitelezők érdekeit képviseli.

3. A 2010-es városvezetés-váltás és a BKK létrejötte után a Főváros új vezetése rövid időn belül ügyészségi feljelentést tett a metróberuházás körüli szabálytalanságok gyanúja miatt.

4. A jelentés egyáltalán nem foglalkozik a metró utasszámával, megmaradt buszjáratokkal, dugódíjjal - a korábbi főpolgármester erre vonatkozó megjegyzései teljesen alaptalanok voltak.

5. A korrupció és csalás a metróberuházás szerződései körül 167 milliárd forintnyi szerződést érint az OLAF szerint - nagyságrendi összevetésben ez körülbelül annyi, mint a teljes budapesti buszpark és a 3-as metró vonatok cseréjének együttes költsége vagy más megközelítésben a hármas metró infrastruktúra-felújítás költsége. Nem véletlenül mondtuk sokan éveken át, hogy a négyes metró beruházás túlárazott, így és ennyiért nem szabadna, szabadott volna megépíteni.

6. Az elmúlt hetekben, amióta az OLAF-jelentés végkövetkeztetései ismertek, az érintettek próbálták a történetet úgy kerekíteni, mintha a 2010 utáni időszak döntései bármilyen módon közrejátszottak volna a most várható támogatásvesztésben és az EU megállapításaiban. Ennek kapcsán néhány újságíró az elmúlt hetekben kitartóan próbált engem is megszólaltatni, mint a BKK akkori vezérigazgatóját, úgy téve, mintha a 2010 utáni városvezetés, BKK- vagy BKV-vezetés is érintett lenne. Számomra egyértelmű volt, hogy nem erről van szó, most azonban az OLAF-jelentésből mindenki számára kristálytisztán látható: a korrupciós cselekmények és súlyos visszaélések egytől egyig 2010-et megelőzően történtek.

7. Az OLAF jelentés 2010-et követő időszakra vonatkozóan egyetlen megállapítást tesz. Az OLAF szerint súlyos korrupciós cselekményekben érintett mérnökszervezet, az Eurometro lecserélésére, a tőle való megszabadulásra a Fővárosnak és a BKV-nak semmilyen más lehetősége nem maradt 2012-ben, mint hogy saját cégét, a BKK Közutat fejleszti fel ezen képességekkel és így látja el ezt a tevékenységet. A BKK Közutat - mint a Főváros/BKK cégcsoporton belüli vállalkozást - a BKV közbeszerzés nélkül bízta meg, ez a magyar jogszabályoknak megfelelt, de az EU szerint a nyílt közbeszerzés hiánya nem volt kellően indokolt és 25% támogatásvesztés (korrekció) erre a konkrét szerződésre is felmerülhet. De, és innentől az OLAF-ot idézem (87.o.): “a korrekció csökkenthető” és “javasolt figyelembe venni, hogy ez a szabálytalanság véget vetett egy másik, sokkal komolyabb szabálytalanságnak, amely a számos szerződött kivitelező és az őket felügyelni hivatott Eurometro Kft. között fennállt összeférhetetlenség volt” Továbbá az OLAF kifejezetten megállapítja (67.o.), hogy az Eurometro távozása és a BKK Közút belépése után ez az összeférhetetlenség megszűnt és ezt a jelentés “pozitív változás” minősítéssel értékeli.

8. Tehát 2010 utánra egyetlen észrevételt tett az OLAF: a városvezetés, a BKK és a BKV a 2010 előtt kijelölt és a jelentés szerint jó eséllyel korrupciós ügyekben érintett mérnökszervezetet olyan gyorsasággal cserélte le egy köztulajdonú cégre, hogy az esetleg enyhe eljárási szabályt sérthetett, ugyanakkor ezáltal a korábbi korrupt helyzetet sikerült megszüntetni. Szerintem ez egy jó és vállalható döntés volt.

9. Minden érdemi, súlyos csalásra és korrupcióra vonatkozó alapos és tételes nyomozati megállapítás 2010 előttre, az akkor megkötött kivitelezői és egyéb szerződések körüli közbeszerzésekre vonatkozik. Fontos összefüggés, hogy időben és személyi körben a jelentés megállapításai sokban egyeznek a BKV mindennapi működése körüli, a közvélemény előtt néhány éve már jól ismert 2006 és 2010 közötti korrupciós ügyek körülményeivel, szereplőivel.”