Szívünk parancsa a haza megvédése
Sem a XIX. századi, sem a XX. századi hősök áldozata nem volt hiábavaló.
Amit pedig a politikai felelősség kérdésében előadott, az maga a vicc.
„Nem fogadható el Demszky Gábor volt főpolgármester úr vagdalkozása. Nem érdemes firtatni a személyére vonatkozó különböző büntetőjogi természetű találgatásokat, mert ezzel is óvatosan kellene bánni – ilyet arra illetékes eddig nem állapított meg róla. Nem néz ki jól, hogy az M4-es óriásberuházás nagy alapszerződéseit még felszólításra se voltak hajlandók a közgyűlés elé vinni, de ebből automatikusan nem következik Demszky jogi felelőssége. Ám egyéb értelemben amit művel, az szimplán infantilis. Először gyorsan meghiúsult állításokat fogalmazott meg az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban.
Aztán elkezdett dugódíjjal, felszíni közlekedéssel, az M4-es metró második szakaszának meséjével handabandázni. Ahogy az OLAF-jelentés nyilvánosságra került, azonnal elhallgatott ezekkel. Emlékezzenek, hogy telekürtölte annak idején a sajtót azzal, hogy ő Vitalij Klicsko tanácsadója lesz, aztán amikor Klicsko nem tartott igényt rá, akkor is hirtelen méla csend lett. Amit pedig a politikai felelősség kérdésében előadott, az maga a vicc.
Elsősorban is, ha hetvenhét szabálytalanságról egyetlen projekt esetében, különösen, hogy ez éppen az ő kitüntetett projektje volt, annyi éven át tényleg semmit nem tudott, az a legenyhébben szólva erősen felveti az alkalmasság kérdését. Az pedig, hogy egy főpolgármesternek politikai felelőssége nem áll fenn abban, hogy mi történt húsz évig az általa vezetett városban, egyszerűen képtelenség.”