A magyar lakosság fele vagyontalan.
„Először is lássunk néhány tényt, adatot az »egyre erősödő« Magyarország lakosságának életszínvonaláról. Ismét meg kell jegyeznem, hogy a poszt pártoktól független, sem embere, sem szimpatizánsa nem vagyok egyiknek sem.
A magyar lakosság fele vagyontalan – derült ki a Tárki 2016-os kiadásából. Lényegében a magyar háztartások fele teljesen vagyontalan, némi kézpénzzel és kis értékű nem mobilizálható lakással rendelkezik. A másik 40-45 % a középréteg, melynek vagyona 7 és 70 millió közé tehető. 5% a tehetősebbek köre, vagyonuk 70 millió forint feletti, 300 millió körüli vagyonnal már csak 10-11 háztartás rendelkezik, a 3 milliárdos vagyonnal pedig 150-200 család jár az élen. Magyarországon az egy főre jutó háztartási vagyon (31 ezer dollár) messze elmarad például Ausztriáétól 196 ezer dollár, de legalább meghaladja például Románia 13.295 és Szerbia 6585 mutatóit .
Tegyük mindehhez hozzá, hogy a magyar lakosság igen nagy aránya rendelkezik saját lakóingatlannal, amely ugyan vagyonnak minősül, de hasznot nem hoz. Egyéb ingatlanvagyonnal pedig csupán 8,4 % rendelkezik. Ők azon szerencsés réteg, például itt a nyugati határszélen, akik egy havi fizetést tesznek zsebre albérletbe kiadott lakásuk után. Sopronban 90 ezer forint plusz rezsi plusz két – három havi kaució alatt már nem igazán lehet lakást bérelni.
A lakosság vagyoni helyzetének másik fontos összetevője, a gépjármű, melyet a háztartások 54%-a használ, melyek átlagértéke 481 ezer forint. A KSH szerint tavaly az autók átlagéletkora 13, 7 év volt!”
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Legyen akkor a holnap helyett a távlatunk dátuma 2050! Ahogy a jövőről elmélkedünk, sorakozni kezdenek a kérdések. Rajcsányi Gellért írása.
Milyen országban élünk, és ehhez képest milyen országban szeretnénk élni a következő négy évben?
A nyugatiak száz évvel ezelőtt egyszer már az életünkre törtek.
A frontok mögött nemcsak az épületek, hanem a hétköznapi megélhetés is romokban hever.
Az egykori tévést többek között arról kérdeztük, hogy a magyar társadalomban lévő árkok valaha betemethetők lesznek-e. Interjúnk.
A Jászai Mari-díjas magyar színésznővel beszélgettünk kárpátaljai identitásról, a Déryné Programról és arról, mi alapján dönt vasárnap a választásokon.
Az internetes hozzászólásokat tallózva talán az volt a legfeltűnőbb az esemény kapcsán, hogy sok pedagógus is részt vett rajta.
