Az OLAF-jelentésnek tehát nem az az újdonsága, hogy hol és milyen szabálytalanságokat valószínűsít, hiszen ezek java részét a magyar hatóságok már korábban vizsgálták, hanem az, hogy ezek közül újraindítandónak gondol igen sok, Polték által »eredménytelenül« lezárt eljárást. Ha valaki tehát a lehetséges tetteseket akarja leplezni, az legkevésbé sem a ma már pályán kívül lévő politikai erők, hanem nagyon is a mai hatalmasságok és védenceik sorában állnak.Tapasztalati tény, hogy a világ valamennyi gigaberuházását a visszaélések és a korrupció tengere övezi, a metróépítésektől kezdve a nagyberuházásokon át az olimpiákig.
Ezért a kérdés nem az, vajon van-e korrupciós kihívás, mert bizony van, éspedig óriási, hanem az, hogy az adott időszak felelősei mit tesznek ellene? Nos, jelen esetben sem a korábbi, sem a mai illetékesek nem kívántak és nem kívánnak érdemben cselekedni a közpénzek védelmében, csupán a döglött lovakat húzgálják egymás térfelére, a számlákat meg a nép nyakába vágják.
Mindezek fényében azt tartanám ildomosnak, ha a 4-es metró ügyeinek korábbi és jelenlegi felelősei visszahúzódnának a politikától és a közhivataloktól, mert a tisztességes közélet szempontjaiból pártállástól függetlenül méltatlannak bizonyultak »ha te voltál, illetve vagy a felelős, akkor miért is nem gondolod magad felelősnek« jeligére.”