Magyar Péter, kérlek szépen – mentsd át nekem Tompost és Gelencsért a Nagy Népi Hurrába!

Meglepődve olvasom az életrajzokat, a Tisza mintha megsejtette volna, hogy már a kvantumoknál járunk. Nizalowski Attila írása.

Pityinger László egyéni ambícióin lehet persze röhögni, vagy inkább sírva vigadni. Személy szerint, a nyolcadik kerületi Baross utca 88. szám alatt felnőve inkább szégyellem magam.
„Pityinger László egyéni ambícióin lehet persze röhögni, vagy inkább sírva vigadni. Személy szerint, a nyolcadik kerületi Baross utca 88. szám alatt felnőve inkább szégyellem magam. Több tíz- avagy százezren valahogy fel tudtunk úgy nőni a Józsefvárosban, hogy nem törtünk fel kocsikat, nem suhogtatunk látványmelegítőket a placcon. Meglehet úri huncutság volt, de betörni és lopni sem jártunk, nem nyúltuk le kiskamaszok zsebpénzét és nem ajánlottuk fel idegen lányoknak sem férfiasságunkat. Igaz, nem tanultunk meg »zenélni« sem. De hát ez legyen a mi magánügyünk.
Elkeserítőbb, hogy a hírek szerint Dopeman mögé besorol a helyi MSZP és a Demokratikus Koalíció is. Találó szlogenre nála biztosan találnak… A »demokratikus baloldal« identitásválsága mellett a jelek szerint komoly káderhiánnyal is küszködik, így szívesen ajánlunk újabb kandidatúrákat a pártvezetés feltöltésére: Berki Krisztián (természetesen nem az olimpiai bajnok!), Annácska, vagy a teljes Zámbó-family. A hírek szerint Sarka Kata sem kötelezte el még magát sehova. Szóval hajrá!”