És ha Európában a baloldal kerül hatalomra?

„A francia Ipsos szerint  így állt a helyzet:

Fillon: 62% Le Pen 38%-ával szemben; Macron: 64% Le Pen 36%-ával szemben és Macron: 54% Fillon 46%-ával szemben. 

Egyszóval a jóformán ismeretlen Macron pillanatnyilag győzelemre áll mindkét ellenfelével szemben (a szocialista és a szélsőbaloldali jelöltet egyetlen felmérés sem látja ott a második fordulóban).

De hogy az izgalom még nagyobb legyen, Németországban is valamiféle földcsuszamlás van készülőben. Ian Bremmer, az Eurasia Group vezetője, aki már 2012-ben megjósolta, mit megjósolta: bejelentette a »G-zero« világ  megérkezését, január 3-i  kockázat-előrejelzésében (Bremmer kétségtelenül szakszerűbb »jós«, mint Attali, de ő egyrészt nem európai, hanem amerikai, másrészt a 73 éves Attali a madarak röptéből (is) jósol ) azt írja, hogy Merkel otthoni és európai vezető szerepe 2017-ben megroggyan, geopolitikai befolyása pedig szétmállik.

Ennél érdekesebb Bremmernek az a táblázata, amely azt mutatja, hogy a január 3-án »legutóbbi«-nak nevezett felmérések szerint 2017 őszén a Linkét is magába integráló baloldal ugyanolyan súllyal lesz jelen a Bundestagban, mint a jobbközépen elhelyezkedő CDU/CSU és FDP lehetséges koalíciója (42–42%), amely viszont semmiképpen sem integrálhatja a bete noire-nak tekintett AfD-t, és így nem kerülhet fölénybe a baloldallal szemben.

Ez a január eleji előrejelzés még nem nagyon vehetett tudomás arról, milyen hatása lesz az SPD eredményére Martin Schulz Brüsszelből való hazatérésének. Mindenestre egy január 25-i felmérés (lásd itt, részletesebben pedig itt) szerint Schulzot ugyanannyian (41%)  kívánták a kancellári székben látni, mint Merkelt (és a trend sem mellékes: utóbbi népszerűsége 2%-kal csökkent, előbbié 5%-kal nőtt).Schulz rokonszenves, jó humorú politikus, aki a német belpolitikában nem használódott el, és a neve semmiképpen sem kötődik a hosszú évek óta tartó nagykoalícióhoz. Egyelőre semmilyen koalíciós lehetőségtől sem zárkózott el, ami azt jelenti, hogy a Balpárttól sem.

A Bild január 21-23 közötti állapotokat tükröző felmérése szerint, ha most tartanák a parlamenti választásokat, a következő eredmények születnének: SPD: 21%; Zöldek: 8,5%; Linke: 11% (=40,5%). A másik oldalon pedig: CDU/CSU: 32,5%; FDP: 7,5% (40%). A fekete bárány AfD pedig 14,5%-on áll.

Amennyiben Schulz húzóerejének köszönhetően az SPD túl tudja lépni a 25%-ot, ami a párt jelenlegi kiábrándító helyzetében nagy eredménynek számítana, az AfD pedig megközelítené a 20%-ot, ami egyáltalán nem zárható ki, Németországban a jelenlegi nagykoalíciós bénultságot felválthatja egy határozottabb arcélű és végre a külpolitikában is cselekvőképesnek bizonyuló baloldali kormányzat.

Ami pedig Franciaországot illeti, az eszem azt súgja: de jó is volna, ha Fillon győzne, hiszen ő pontosan azzal az adománnyal rendelkezik, amivel Brüsszel és az ott nagy tekintélynek örvendő európai politikusok egyáltalán nem. Tudniillik a (nagy)hatalmi politika iránti érzékkel. De mivel nemcsak realista vagyok (mármint elméleti szempontból, mert a való életben nem nagyon bizonyultam annak), hanem anarchista is (egy kicsit), inkább azt mondom: győzzön csak a független Emmanuel Macron. Ő ugyanolyan liberális szocialista politikus, legalábbis jobboldali és baloldali ellenfelei szerint, mint François Hollande (aki őt a háttérből bizonyára támogatja), de vele szemben megvan az az óriási előnye, hogy fiatal és gyakorlatilag ismeretlen, és elég eszes is ahhoz, hogy meglovagolja a Franciországban is nagyon erős elit- és establishment-ellenes hangulatot.”