Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az állam kétféleképpen segíthet: vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy anyagilag és erkölcsileg támogatja azokat a szakmai befektetőket, akik az Alexandra romjain új kiskereskedelmi láncot alapítanának.
„A sajtóban megjelent hírek szerint több mint hárommilliárd forintot veszíthetnek a magyar könyvkiadók Matyi Dezső birodalmának újabb megroppanása miatt. Nem tudom, hogy igazak-e a hírek: állítólag mindez azért alakult ki, mert a tulajdonos a többi vállalkozását a könyves üzletéből, azaz az eladott könyvek árából finanszírozta, ahelyett, hogy kifizette volna a kiadóknak a bizományba átvett, s az olvasóknak értékesített könyvek árréssel csökkentett árát. Kultúrpolitikusként ezt nem tudom megítélni, s nem is az a feladatom, hogy ítéletet mondjak. Viszont a könyv- és folyóirat-kiadásban eltöltött közel két évtizedes múltam alapján az a meggyőződésem, hogy a politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát, segíteni kell az Alexandra újabb összeomlása miatt kialakult helyzetben. Néhány üzleti szereplőn kívül senkinek sem érdeke, hogy a jelenleg is ezer sebből vérző, de legalább három pólusú könyvkereskedelem kétpólusúvá váljon. Sem a kiadóknak, sem a szerzőknek, sem a potenciális vásárlóknak, azaz az olvasóknak, sem a kultúrpolitikának. Hiszen ez veszélyeztetné a könyvkiadás sokszínűségét.
Az állam kétféleképpen segíthet: vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy anyagilag és erkölcsileg támogatja azokat a szakmai befektetőket, akik az Alexandra romjain új kiskereskedelmi láncot alapítanának. Ez az elkövetkező hetek kérdése. Ugyanakkor ne felejtsük el, a kialakult helyzetért nem csupán Matyi Dezső és cégcsoportja a felelős. Most látszik, mennyire igazunk volt abban, amit már másfél évtizede is hangoztattunk: abszurd, hogy a könyvkiadók és a kereskedők egy szakmai-érdekképviseleti szervezetben ülnek, hiszen ilyen helyzetekben az MKKE képtelen egyszerre a kiadók és a kereskedők érdekeit képviselni. Illetve újra felvetődik a kérdés, nem kellene-e jogi eszközökkel fellépnie az államnak annak érdekében, hogy a könyvkereskedelmi cégek ne lehessenek kiadók tulajdonosai, hiszen ezzel nem csupán a piacot befolyásolják, hanem az irodalmi-szellemi élet pluralizmusát is veszélyeztetik.
Van tehát bőven kérdés és megoldandó feladat a jelenlegi válsághelyzetben...”