Nagyon kedvesen gügyög eleinte a gyermek, de ezt előbb utóbb el kell hagynia, mert ez akadályozni fogja az olvasás, írás elsajátításánál. Csak a helyesen kimondott szó segít a gyermek fejlődésében. Amikor gyermekünk már szépen tudja formálni a szavakat és rövid, de kerek mondatokban beszél, kerüljük a „kisbabás” kifejezéseket: például ne „hamit” kínáljunk, hanem konkrét ételt (gyere ebédelni, kérsz egy banánt? stb.)
A rosszat ne ismételjük, csak a helyeset mondjuk ki. Kérjük meg családtagjainkat, a gyerekkel kapcsolatba kerülőket, hogy ők se gügyögjenek, hanem következetesen, de kedvesen javítsák ki gyermekünk beszédét, tanítsák a megfelelő kifejezéseket.
Ne szakítsuk félbe a beszélgetést, ha hibásan beszél. Ha a gyermeket szigorúan helyreigazítjuk, amikor valamit mondani, mesélni szeretne, annyira elbátortalanítjuk, hogy súlyos beszédhibák alakulhatnak ki, például dadogás. Feszültté és bizonytalanná válhat, mivel úgy érzi, nem elég ügyes a beszédben, vagy pedig ingerült lesz, és saját akaratát úgy kívánja keresztülvinni, hogy továbbra is hibásan beszél. Jegyezzük meg a hibát és a történet végén térjünk vissza a hibás kifejezésre. Kérdezzük meg tőle, hogy ő mit értett azon a kifejezésen, majd kedvesen magyarázzuk meg, hogy hol tévesztett. Így elkerülhetjük a szerzett beszédhibák kialakulását, de a gyermek közlési vágya sem vész el.