Gazdasági növekedés és populizmus – mi a kapcsolat?

„Kutatók egy csoportja feltette a kérdést: vajon milyen szerepet játszhat a relatív depriváció (azaz egy személy/csoport észlelt hátránya a többiekkel szemben) másfajta szemszögből való vizsgálata? Világos, hogy a gazdasági visszaesés elégedetlenséget szül az emberekben, ám előfordulhat, hogy a gazdasági növekedés miatt érzett kielégülés is vezethet ugyanezen »megfosztottság« érzéséhez? Mols és munkatársai egy kísérletben bizonyították be, hogy a várt gazdasági fellendülés hangsúlyozása sokkal fogékonyabbá teszi az embereket a bevándorlás-ellenes üzenetek befogadására, ennek magyarázata az úgynevezett státuszszorongás, a megszerzett javak elvesztésétől való félelemtől az ember a külső csoportokat egyre fenyegetőbbnek láttatja. A vizsgálat eredményeiből egyértelműen kiolvasható: azok, akiket a gazdaság virágzására készítettek fel, sokkal magasabb pontszámot értek el a bevándorlás-ellenes attitűdöket mérő tételeken.

A populizmus előretörése tehát nem feltétlenül a gazdaság állapotához, számos esetben leginkább a politikai retorikához kapcsolható. A prosperáló országok szélsőséges pártjainak vezetői beszédeikben arra koncentrálnak, hogy a gazdaságot, illetve a társadalmat különböző csoportok közötti háborúzás terepének láttassák. A populista politikusok narratívája természetesen nem újdonság a politikai tudományokban. Az elit és az erényes, jó emberek közötti éles különbségtétel mindig is fontos szerepet játszott a szélsőséges vezetők beszédeiben. Azonban érdemes megfigyelni, hogy a jelenlegi, bevándorlásellenes hangulatban mennyire kreatívan kapcsolódik össze a populista narratívában az ellenséges elit, és a szűkölködő, a javak eltulajdonítására törő bevándorló/menedékkérő réteg egy szövetséggé.

Oda kell figyelnünk tehát az intő jelekre akkor is, ha az adott országban a gazdasági növekedés jellemző, és a demokrácia szilárd intézményrendszernek tűnik. A politika- és társadalomtudományi kutatások bebizonyították: a félelemre építkező retorika bárhol képes nagy társadalmi bázist kiépíteni magának.”