Az Atlanti-óceán mindkét oldalán kialakult defláció olyan politikai erőket hozott a felszínre, amelyek a felszín alatt szunnyadtak az 1930-as évek óta. Trump elnök Mussolini-féle taktikát és narratívát használ.
„Donald Trump győzelme egy olyan korszak végét jelzi, amikor egy önmagában bízó establishment a történelem, a szenvedélyek végéről prédikált, egy olyan technokrácia nevében, amely az 1% javára dolgozott. De az a korszak, amely elkezdődött, nem új. Ez az 1930-as évek új változata, amelyet a deflációs gazdaság, az idegenellenesség és az oszd meg és uralkodj politika jellemez.
A szenvedély visszatért a politikába, de nem úgy, hogy azt a 80%-ot segítené, amely az 1970-es évek óta háttérbe szorult. A szenvedély most az embergyűlöletet táplálja. A szenvedély a 80% dühét használja ki, hogy újrarendezze a hatalmat a csúcsokon, miközben a 80%-ot halálra ítélve, elárulva és megosztva hagyja. És a mi feladatunk, hogy ennek megálljt parancsoljunk. A mi feladatunk, hogy a szenvedélyt a humanizmus szolgálatába állítsuk.
Az establishment pusztulását ostobasága okozza. Képtelenek megemészteni a saját maguk által okozott gazdasági válságot, tönkretették a Görög Tavaszt, mert megtehették. A megszorításokkal reménytelenségbe taszították a brit családok többségét. Németek millióit kényszerítették rosszul fizetett állásokba. Összeesküvéseket szőttek, hogy Bernie Sandersnek ne legyenek esélyei. És amikor ennek eredménye az Arany Hajnal, a Brexit, az Alternative für Deutschland és Donald Trump lett, a leereszkedés, a tagadás és a pánik keverékével válaszoltak.
A politika olyan megrázkódtatásokon megy keresztül, amire az 1930-as évek óta nem volt példa. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán kialakult defláció olyan politikai erőket hozott a felszínre, amelyek a felszín alatt szunnyadtak az 1930-as évek óta. Trump elnök Mussolini-féle taktikát és narratívát használ, ami a sivár korszak újabb kiadásának puszta tünete.
Mit tegyünk?
Egy bennünket fenyegető nacionalista internacionálét (Trumptól és a Brexit híveitől Lengyelország és Magyarország kormányaiig, beleértve az Alternative für Deutschlandot, Ausztria következő elnökét, Marine Le Pent) csak egy olyan Progresszív Internacionálé győzheti le, amelyet a Democracy in Europe Movement, DiEM25, épít Európában.
De világos, hogy Európa nem elegendő. Az Egyesült Államok haladó erőinak, akik Bernie Sanderst és Jill Steint támogatták, egyesíteni kell erőiket Kanada és Latin-Amerika haladó erőivel, hogy felépítsék a Democracy in the Americas Movement-et. A Közel-Kelet haladó erőinek, akik vérüket áldozzák az ISIS, a zsarnokok, vagy a Nyugat bábrezsimjei elleni harcban, egyesíteni kell erőiket a haladó palesztinekkel és izraeliekkel, hogy felépítsék a Democracy in the Middle East Movement-et.
1930-ban, elődeink kudarcot vallottak abban, hogy a határokon átnyúlva fogjanak össze más demokratákkal és politikai pártokkal, hogy megállítsák a rothadást. Sikeresnek kell lennünk abban, ami nekik nem sikerült. Ma, a félelem, az undor és a megosztás politikájának győzelmi napján meg kell fogadnunk, hogy felvesszük a harcot a nacionalista internacionáléval, hogy létrehozzunk egy hatékony Progresszív Internacionálét és a szenvedélyt újra a humanizmus szolgálatába állítsuk.”
*
Janisz Varufakisz szövegének fordítása a Transform.hu érdeme.
A kormányzás valósága, kézzelfogható értékei miatt maradt fideszes, aki elfogadta, hogy a neki nem tetsző eszközök „működnek”, hatalmon tartják a helyes politikákat. Kohán Mátyás írása.
Minden jobboldalit megnyugtatott Takács Péter.
Heves politikai vita robbant ki Németországban a jóléti rendszer túlterhelése miatt.
Igen, most. Íme Európa vezető országának kormánypártja, a világ egyik legrégebbi politikai tömörülése és annak kongresszusa. Francesca Rivafinoli írása.
Többek között a Coca-Cola gyárat is találat érte.
Végleg kilép a pártból.
Ehhez azért nekünk is lesz egy-két szavunk.
XIV. Leó pápa mellett említették a volt magyar kormányfőt, mint lehetséges tárgyalópartnert.
