Vajon Szent László strapálta volna-e magát a kun vitézzel, Nagy Lajos elverekedett-e volna Nápolyig, ha tudják, hogy pár száz esztendő múlva ezek lesznek magyar földön lovagok?
„Vajon Szent László strapálta volna-e magát a kun vitézzel, Nagy Lajos elverekedett-e volna Nápolyig, s a két húszéves kamasz-király, Ulászló és II. Lajos magára öltötte volna-e a nehéz páncélt Várna és Mohács mezején, hogy életét adja a hazáért – ha tudják, hogy pár száz esztendő múlva
ezek lesznek magyar földön lovagok?
Különben nem irigylem én senkitől a kitüntetést, egyik kedvenc elcsépelt igazságom, hogy azokat nem kapják, hanem adják, és így sokkal inkább minősíti az adományozót mint azt, akire feltűzik. A baj az, hogy magyarok százezrei hiszik azt, hogy ezek a plecsnik ma, 2016-ban tényleg fontos ügyet képviselnek, viselőik állásfoglalása pedig ezernyi sokkal égetőbb kérdésnél is előbbre való közügy. Így aztán Bayer, Krausz, vagy Bencsik keresztjét
nem csak ők viselőik – hanem mi mindannyian.”
A publicista kettős mércére hívta fel a figyelmet, és reméli, a Lakatos Márk-ügy apropóján fel lesz tárva ez „az egész ocsmány, perverz, sátánista hálózat”.
„A tegnapi közgyűlésen a liberális szivárványkoalíció, benne a Tisza Párt képviselőivel leszavazta a rezsicsökkentés fenntartásáról szóló indítványunkat” – mutatott rá Szalai Piroska.
A politikai elemző újfent kíméletlen volt.
Ameddig ilyen szakemberek és megmondóemberek alkotják a baloldal szekértáborát, addig nem kell félnünk.
„Mindig ez van, amikor a nemzetiek, a patrióták, a békepártiak, a szuverenisták győztek. Akkor mindig csalás van. Meg diktatúra. És jöhetnek a zavargások” – mutat rá a publicista.
Orbán Viktor pontosan tudja, hogy uniós soros elnöki minőségében nem tehet ilyent.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
