„Annyira kellett már ez a győzelem ennek a megtört gerincű magyarságnak, mint egy korty víz a sivatagban. És ha az összes többi meccsünket el is bukjuk, nem számít, akkor is megérte. Mert megmutattuk magunknak és a világnak, hogy mire vagyunk képesek, ha hiszünk magunkban. Az, hogy emellett lemostuk a pályáról az ellenfelet, szemet gyönyörködtető labdatartással játszottunk és végül bezsákoltuk a három pontot – ez már csak hab a tortán.
A mai nap, mint a tenger, megindulnak az elemzések, az eufória érzése lassan átadja helyét a józan és kevésbé józan újratervezésnek. Előbukkannak a föld alól az eddig meg nem hallgatott szakértők, akik mindig is tudták. A politikai agitátorok, akik megmondják majd, kinek kell igazából hálásnak lennünk. És lesznek továbbra is kitartó károgók, akik ennek se tudnak örülni, mert ők semminek sem tudnak szívből örülni, ami magyar.