Mindenki a saját világának istene?

2016. június 14. 09:57

Ebből a szempontból a Dick-életművön belül a sajátos Voltaire-újraírásként is értelmezhető Figyel az ég minősülhet megkerülhetetlen előzménynek.

2016. június 14. 09:57
H. Nagy Péter
MA Populáris Kultúra Kutatócsoport

Ilyen jellegű ontológiai kérdés mentén szerveződik az emlékezetes Ubik című regény cselekménye, s hasonló dilemma jellemzi majd a kaotikus Valis tudathasadásos világát is. A két alkotás mindemellett eltérő strukturáltságot mutat. Míg az Ubik elsősorban a történet, a virtuális zónák megvilágításán keresztül közelít a realitás fogalmának átalakulásához, technológiai expanziójához, addig a Valis mintegy eliminálja a regény cselekménytestét, s kommentárokkal tördeli szét a történetvezetés linearitását.

Ebből a szempontból a Dick-életművön belül a sajátos Voltaire-újraírásként is értelmezhető Figyel az ég minősülhet megkerülhetetlen előzménynek. Hat embert baleset ér egy protonsugár-detektorban, a robbanás párhuzamos univerzumokba repíti őket. Amikor hőseink magukhoz térnek, egy bizarr törvények szerint működő, megváltozott világ hat rájuk. Majd onnan megszabadulva másvalaki világába kerülnek át, és így tovább, sőt körkörösen. A kérdés: melyik a világok legjobbika? Dick természetesen őrült választ ad a candide-i dilemmára, miközben nekünk, olvasóknak – a szereplők perspektíváit váltogatva – arra is figyelnünk kell, hogy – remek ám az új kiadás borítója! – honnan a frászkarikából kerülnek elő ismét a méhek…

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!