Fischert nem érdeklik mások szempontjai

„Nyolc százalékkal kevesebb közpénzt kap a Budapesti Fesztiválzenekar, amelynek vezetője cserébe lemondaná a fellépéseik harminc százalékát. Egy rendkívüli koncertre azért volt mód: szombaton a Vörösmarty téren tartott zenés tiltakozást az önkéntes támogatását – saját pénzügyi helyzetére tekintettel – csökkentő fővárossal szemben. Budapest szempontjai persze csöppet sem izgatják Fischer Ivánt. – A támogatásokat Európában a hasznossággal mérik össze – hangoztatja a zenekarvezető, érvelését alátámasztva egy olyan kimutatással a világ legjobb zenekarairól, amellyel még nemzetközi zenei körökben sem értettek egyet, sőt amelyet kifejezetten manipulatívnak és lobbiszagúnak tart a szakma.

Ez a brit Gramophone magazinban 2008-ban megjelent, tizenegy kritikus véleményét tükröző rangsor, amelyben a legjobb tíz szimfonikus zenekar között szerepel a Budapesti Fesztiválzenekar. A rangsor szakmaiatlan volta miatt soha azelőtt és soha azóta nem jelent meg. Kizárólag akkor, amikor a pletykák szerint a fesztiválzenekar agytrösztjének kínos lett, hogy Budapesten állandóan Kocsis Zoltán zenekarához mérték az együttest, és úgy döntöttek: hasznos lenne, ha készülne egy nemzetközi számvetés, melyben igen jó helyen szerepelne a BFZ, amire aztán lehet hivatkozni Kocsisékkal szemben. Ahhoz persze, hogy ez sikerüljön, le kellett szűkíteni a versenyző zenekarok mezőnyét, kizárva például Gardiner, Hogwood és más világszínvonalú karmesterek együttesét, létrehozva egy sem előtte, sem azóta nem használt meghatározást: a romantikus szimfonikus zenekar kategóriát. Ezzel nem azt állítjuk, hogy a listát megjelentető lapnál sikeresen lobbiztak Fischer Iván támogatói, sőt, azt sem állítjuk, hogy a BFZ nem egy kiváló zenekar.

A rendszerváltás óta – mai értéken számolva – minimum húszmilliárd forinttal támogatták a fesztiválzenekart az adófizető polgárok. Óriási összeg, és óriási a döntéshozók felelőssége, hiszen nem mindegy, az elosztási rendszer milyen hatást gyakorol hazánk kulturális életére, és hogy egy rossz döntéssel esetleg nem éppen az állam asszisztál-e hosszú távon hazánk zenei életének tönkretételéhez.”