Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár nyílt levele Schmidt Máriához, a Terror Háza Múzeum főigazgatójához.
Tisztelt Főigazgató Asszony!
Őszinte tisztelettel adózom a Terror Háza Múzeum kezdetektől fogva deklarált célja előtt, amely arra irányul, hogy a nácik kegyetlensége mellett rávilágítson a kommunizmus igazi természetére, illetve arra, hogy megszűnjön a kettős mérce, amely a totalitárius rendszerek között bizonyos helyeken mind a mai napig fennáll.
A Terror Háza Múzeum érdeme, hogy egyedülálló és átélhető módon mutatja be a magyar történelem két tragikus eseményét, két diktatúra elnyomását, amelytől hazánk szenvedett.
A német megszállást követő barna, majd a szovjet megszállás következtében kialakult vörös diktatúra történelmünk két olyan időszaka, amelyről nem lehet érzelmek nélkül beszélni, hiszen az áldozatok közül sokan itt élnek közöttünk. A Miniszterelnökség, és magam is arra törekszünk, hogy minden áldozat érzéseit tiszteletben tartsuk, és erkölcsi kötelességünk, hogy olyan, ismereteket átadó, emlékező helyszíneket hozzunk létre, amelyek a fiatal generációk számára is eleven felkiáltójelként üzennek annak érdekében, hogy a borzalmak még egyszer meg ne ismétlődhessenek.
Mind a mai napig sok vita zajlik ezen kérdésekről. Ilyen vitára került sor hétfőn Berlinben is, ahol a Magyarország Kormánya által az emlékezés és emlékeztetés jegyében meghirdetett Holokauszt Emlékév keretében Richter Gedeon életéről készült film került bemutatásra.
A filmet követő háttérbeszélgetésen általam mondottak sajnos nem pontosan, és más interpretálásban kerültek a magyar sajtóba, mint ahogyan azokat én szántam és mondtam.
Ezen félreértelmezés okán Főigazgató Asszony egyébként jogos felháborodására okot adó mondatok nem hangzottak el. Ugyanakkor, mivel mindez mégis az általam mondottakból fakadt, jelen levelemmel is megkövetem Főigazgató Asszonyt, és biztosítom, hogy bármikor állok rendelkezésére a történtek átbeszélésére.
Budapest, 2016. március 03.
Tisztelettel: