Látják: az erőszak velejárója a rendszernek!

„A legfontosabb ugyanis az, amit a két döntés egyértelműen megfogalmaz (nem először a 2010 óta tartó permanens kétharmados forradalom időszakában):

Magyarországon a jog uralmát felülírja a jogalkotó uralma.

Hogy bármikor, ha van egy nekünk nem tetsző jogszabály, gyorsabban átírhatjuk, mint hogy Nyakó István annyit mondhatna, hogy időpecsét. Ráadásul a „nekünk nem tetsző jogszabály” átírása itt egyben azt is jelenti (szintén nem először az elmúlt öt-hat évben), hogy durván sérül a jogbiztonság egyik alapelve, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tiltása. A parlament egy jogerős, ám a regnáló politikai hatalomnak kedvezőtlen bírósági döntést írt felül egy laza mozdulattal.

Ellenzéki képviselőt erőszakkal megakadályozó kopaszok, majd az így orvul és törvénysértően szerzett előnyt legitimáló, részben jogászok alkotta választási bizottság, bírósági döntést törvénymódosítással lenullázó-felülíró parlament – nem egész 24 órán belül kaptuk ezt a nyakunkba. És mindezt tulajdonképpen rezzenéstelen arccal tudomásul vesszük, hiszen nem lesz tőle drágább se a gáz, se a sör, se rosszabb a metró, se kevesebb a fizetésünk. Miközben az egész abszurd és hallatlan és nonszensz és ijesztő. De épp a folyamatossága miatt már nem üti meg, már ez sem üti meg az ingerküszöböt.”