Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Rendkívüli kabinetülést hívott össze szombatra David Cameron miniszterelnök, aki a brit reformigényekről a brüsszeli EU-csúcson elért megállapodást vitatja meg kormányának tagjaival. A brit politika EU-szkeptikus képviselői bírálják az egyezséget.
Cameron kabinetjének egyik magas rangú tagja, Michael Gove igazságügyi miniszter a BBC értesülései szerint úgy döntött, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazáson a kilépés mellett fog kampányolni. A kabinetülést eredetileg péntek este tartották volna, ám a brit reformjavaslatokról a brüsszeli EU-csúcson folytatott tárgyalások csaknem egy teljes nappal tovább tartottak a tervezettnél.
Cameron ezért még péntek este lefújta a kabinetülést, amelyet – a brit kormányzati gyakorlatban igen szokatlan módon – szombat délelőttre tettek át.
Hamarosan lesz időpontja a kilépésről szóló népszavazásnak
Londoni sajtótalálgatások szerint a kabinetülés napirendjén akár az EU-tagságról szóló népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhet, bár Cameron a megállapodást bejelentő péntek éjjeli brüsszeli sajtóértekezletén az erre vonatkozó kérdésre csak annyit mondott, hogy az időpontról hamarosan döntenek. A brit kormányfő hétfőn a londoni alsóház képviselőit is tájékoztatja a brüsszeli csúcson elért megállapodásról, és elképzelhető az is, hogy a referendum dátumát csak ezután jelentik be.
A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről. A népszavazás lehetséges időpontjára a brit kormány hivatalosan még utalásokat sem tett, de a brit sajtó gyakorlatilag tényként kezelt értesülései szerint a legvalószínűbb időpont június 23-a.
Mindenki azért kampányol, amiért akar
Ha a szombati kabinetülésen döntés születik a népszavazás időpontjáról, akkor megnyílik egyben a lehetőség arra is, hogy a brit kormány EU-szkeptikus tagjai - immár a hivatalos népszavazási kampány keretében - kifejthessék álláspontjukat. A kabinet e tagjai korábban beleegyeztek abba, hogy addig nem hangoztatják a brit EU-népszavazás kampányában elfoglalni kívánt alapállásukat, amíg Cameron el nem éri a megállapodást Brüsszellel, és hivatalosan fel nem oldja a kollektív felelősség kötelmét.
Cameron már korábban megígérte, hogy a kabinet tagjai az EU-népszavazás kampányában e kollektív felelősség alól mentesülnek, és egyéni meggyőződésük szerint dönthetnek arról, hogy a brit EU-tagság fenntartása vagy a kilépés mellett kampányolnak-e.
Ők már tuti az EU ellen vannak
Michael Gove igazságügyi miniszter - Cameron régi szövetségese - a BBC értesülése szerint mindenképpen a kilépés mellett fog érvelni a kampányban, de több más kabinettagról is valószínűsíthető ugyanez. Köztük van Iain Duncan Smith munkaügyi miniszter - a Konzervatív Párt korábbi vezetője és miniszterelnök-jelöltje -, valamint Chris Grayling, aki a londoni alsóház vezetőjeként a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felel, és Theresa Villiers északír-ügyi miniszter.
David Cameron már korábban is többször hangoztatta azt a véleményét, hogy Nagy-Britannia számára a legjobb megoldás az lenne, ha a megreformált EU tagja maradhatna.
FRISSÍTÉS (14.40):
Június 23-án tartják Nagy-Britanniában a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről, jelentette be a szombati kabinetülés után David Cameron miniszterelnök.
Cameron a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában közölte: a kabinetülésen született döntés alapján a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja. Az időpont nagyjából egyenlő távolságra van a tavaszi angliai helyhatósági és skóciai parlamenti választások, valamint a brit politika július végén kezdődő nyári vakációja között.