A bevándorlás és integráció kérdése nem azon dől el, hogy ki milyen vallású, hanem azon, hogy szélsőségesen egyenlőtlen társadalom marad-e Magyarország, vagy lesz-e fordulat.
„Különböző kultúrájú tömegek sikeres integrációját csak a hétköznapi emberek érdekeit és létbiztonságát néző, relatíve egyenlő társadalmak valósítottak meg. Ha van gazdasági stabilitás, ha az emberek azt látják, hogy egyről a kettőre tudnak jutni, ha látnak jövőt a gyermekeik előtt, akkor az etnikai és vallási különbségek nem válnak valódi feszültségforrássá, és egy sokszínű közösség is békében együtt tud élni.
Ha azonban egy társadalom lejtmenetbe kerül, ha egyre többen vesztik el a megélhetésüket, ha durván nő az egyenlőtlenség, ha zárulnak be az előrejutás útjai, ha nem látszik jövő a következő generáció számára, akkor a feszültségek gyakran a vallási és az etnikai különbségek mentén robbannak ki. Így volt ez mindig, és nem csak a nyugati kultúrában. Nincs okunk azt feltételezni, hogy a mostani bevándorlási hullám esetében más lenne a helyzet.
(...)
A magyar embereknek is változásra van szüksége, egy olyan országra, ahol kisebb az egyenlőtlenség, ahol nem csak a felső rétegnek, hanem a hétköznapi embereknek is jár a létbiztonság, ahol nem az dönti el, hogy mi lesz belőled, hogy hova születtél. És ahol kevesebb kiváltsága van azoknak, akik odafent vannak.
Egy ilyen ország könnyen tudna más kultúrájú embereket befogadni. Nem lehet viszont más etnikumú és vallású emberek tömegeit egy olyan társadalomba integrálni, amely a saját tagjait is tömegével húzza le a vécén. A bevándorlás és integráció kérdése nem azon dől el, hogy ki milyen vallású, hanem azon, hogy szélsőségesen egyenlőtlen társadalom marad-e Magyarország, vagy lesz-e fordulat.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A CEU Demokrácia Intézetének programigazgatója Ausztráliát említette követendő példaként, ahol – mint ismert – a minap brutális terrortámadást hajtottak végre.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
