Ilyet még nem láttunk: rongyként csavarható az LG új kijelzője
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A dehumanizáló technológiai környezetben a kellően cinikus politikai hatalom hatalmas sikereket tud elérni az elsődleges, primitív emberi szenvedélyek és félelmek felkorbácsolásával.
„A politikai társadalom hagyományosan bonyolított, színvonalas vitáinak térvesztése az információk facebookos, többnyire ellenőrizetlen megosztásával és a politikai demagógia (az erős vélemények) vírus módjára történő terjedésével szemben különösen káros a szegény társadalmakra és bizonytalan demokráciákra, amelyek – paradox módon, a mindenki által elérhető facebookon – nem fogják tudni létrehozni a saját demokratikus tereiket, konszenzusukat, és elég erős politikai identitásukat, amelyek egy adott nemzet érdekeit a lehető legjobban szolgálhatnák.
Az ok: terjed a virtuális propaganda (egyszerre a virtuális térben és a tények által nem zavartatva), a lényeg, hogy ütős és leleplező legyen – ez viszont nagy tömegben kiábrándultságot és cinizmust szül: az emberek képtelenek kiigazodni az egymásnak (gyakran szándékoltan, irányítottan) ellentmondó, jórészt töredékes vélemények között, és előbb-utóbb a megosztásokat csak (ön)megerősítésre használják, rosszabb esetben felhagynak azzal, hogy koherens (politikai) valóságot hozzanak létre, főleg nem tények alapján. Magyarországon, látszik, ez még kiegészül az ellenzékiség virtualizálódásával is: az ellenzékiség teljesen cselekvőképtelenné válik az 1.0-ás (fizikai) világban. (...)
Ebben a dehumanizáló technológiai környezetben a kellően cinikus politikai hatalom hatalmas sikereket tud elérni az elsődleges, primitív emberi szenvedélyek és félelmek felkorbácsolásával: azt ugyanis mindenki megérti még, ami az egzisztenciáját veszélyezteti, több, bonyolultabb érvelés befogadására viszont alkalmatlan. Ez a csöppet sem eredeti, de egyre átfogóbb tömegjelenség áll a magyar »machiavellizmus« hátterében.
A jelenség azért egyre átfogóbb, mert a technológia kiutat biztosít a fizikai valóságból, amiért így nem kell már küzdeni a létfenntartáson túl. Az 1.0-ás valóságból az élet, a létfenntartás és a vérségi kapcsolatok védelme marad meg, a többit a technológia helyettesíti az alternatív valóságok igézetével, amelyekben az információszerzés és -gyártás (általában az eligazodás) sokkal magabiztosabban és (közgazdasági értelemben) alacsonyabb költséggel valósul meg, ezért a személyes szellemi-erkölcsi világok és az identitás jelentős része egyre inkább ott »képződnek meg«.”