„A politikai társadalom hagyományosan bonyolított, színvonalas vitáinak térvesztése az információk facebookos, többnyire ellenőrizetlen megosztásával és a politikai demagógia (az erős vélemények) vírus módjára történő terjedésével szemben különösen káros a szegény társadalmakra és bizonytalan demokráciákra, amelyek – paradox módon, a mindenki által elérhető facebookon – nem fogják tudni létrehozni a saját demokratikus tereiket, konszenzusukat, és elég erős politikai identitásukat, amelyek egy adott nemzet érdekeit a lehető legjobban szolgálhatnák.
Az ok: terjed a virtuális propaganda (egyszerre a virtuális térben és a tények által nem zavartatva), a lényeg, hogy ütős és leleplező legyen – ez viszont nagy tömegben kiábrándultságot és cinizmust szül: az emberek képtelenek kiigazodni az egymásnak (gyakran szándékoltan, irányítottan) ellentmondó, jórészt töredékes vélemények között, és előbb-utóbb a megosztásokat csak (ön)megerősítésre használják, rosszabb esetben felhagynak azzal, hogy koherens (politikai) valóságot hozzanak létre, főleg nem tények alapján. Magyarországon, látszik, ez még kiegészül az ellenzékiség virtualizálódásával is: az ellenzékiség teljesen cselekvőképtelenné válik az 1.0-ás (fizikai) világban. (...)
Ebben a dehumanizáló technológiai környezetben a kellően cinikus politikai hatalom hatalmas sikereket tud elérni az elsődleges, primitív emberi szenvedélyek és félelmek felkorbácsolásával: azt ugyanis mindenki megérti még, ami az egzisztenciáját veszélyezteti, több, bonyolultabb érvelés befogadására viszont alkalmatlan. Ez a csöppet sem eredeti, de egyre átfogóbb tömegjelenség áll a magyar »machiavellizmus« hátterében.
A jelenség azért egyre átfogóbb, mert a technológia kiutat biztosít a fizikai valóságból, amiért így nem kell már küzdeni a létfenntartáson túl. Az 1.0-ás valóságból az élet, a létfenntartás és a vérségi kapcsolatok védelme marad meg, a többit a technológia helyettesíti az alternatív valóságok igézetével, amelyekben az információszerzés és -gyártás (általában az eligazodás) sokkal magabiztosabban és (közgazdasági értelemben) alacsonyabb költséggel valósul meg, ezért a személyes szellemi-erkölcsi világok és az identitás jelentős része egyre inkább ott »képződnek meg«.”