Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Emlékszünk, mondjuk 20 éve mi volt az általános vélekedés mondjuk a japán autóiparról, és ehhez képest hol tartanak ma? Ugyanezt kell elképzelni a whiskyvel is.
„A valóságban a japán whiskyk persze jók, ami a japán termékfejlesztésben járatosakat nem lepi meg. Miért? Mert a japán termékfejlesztés egyik legklasszikusabb vonala a mintakövetés: kiválasztanak valamit, ami a maga kategóriájában a csúcsot képviseli, majd végtelen türelemmel, gyakorlással, a minőség iránti elképesztő elkötelezettséggel megtanulják maguk is tökéletesen elkészíteni, majd az eredetit akár túl is szárnyalni. Emlékszünk, mondjuk 20 éve mi volt az általános vélekedés mondjuk a japán autóiparról, és ehhez képest hol tartanak ma? Ugyanezt kell elképzelni a whiskyvel is.
Az első japán whiskyt Shinjiro Torii (a később Suntoryként ismertté vált cég alapítója), illetve első lepárlómestere, Masataka Taketsuru készítették, utóbbi később kivált az üzletből, és megalapította a Nikka elődjét. Mindez a múlt század 20-as éveiben történt. Ez persze nem jelenti azt, hogy Japánban ne ismerték volna addig a whiskyt. Az első biztos pont, hogy 1854-ben az amerikai Matthew C. Perry kapitány vitt több hordó amerikai whiskyt ajándékba illetve kereskedelmi céllal.
Ezzel együtt az első valódi gyárat a fent említett két alapító atya hozta létre. Miután a legjobbat akarták, természetesen a skót eljárásokat kezdték tanulmányozni, átvenni és alkalmazni, a japán whiskyk azóta is ezekre a hagyományokra építkeznek, ötvözve ezeket a tradicionális japán értékekkel. Hosszú ideig mindezzel kizárólag a japán piacot szolgálták ki, a kétezres évek eleje óta viszont a nemzetközi piacon is egyre több, egyre jobb japán whiskyvel találkozni. Nyilván lehetetlen általánosan jellemezni egy bonyolult, szerteágazó kultúrát, de érdemes megpróbálni összefoglalni a (minőségi) japán whiskyk jellegzetességeit.”