Először történt ilyen: zajlik az amerikai haditengerészet vizsgálata a saját harci gépük likvidálása után (VIDEÓ)
Kellemetlen incidens történt a Vörös-tenger felett.
A társadalom pedig két nagyon jól elkülöníthető csoportra oszlik. Az egyik csoportban biztonságban érzik magukat az emberek, a másikban nem. Biztosan tudom, hogy a két élményvilág között húzódik egy értelmes kompromisszum.
„A fegyvertartással kapcsolatos vita során érdemes volna elkerülni, hogy olyan szektás táborok feszüljenek egymásnak, amelyek végletekig démonizálják a másik fél álláspontját.
Először is meg kell érteni, hogy a fegyverviselés egy nagyon személyes ügy mindenkinek, mert a biztonságáról szól. A társadalom pedig két nagyon jól elkülöníthető csoportra oszlik. Az egyik csoportban biztonságban érzik magukat az emberek. Bizalommal tekintenek a rendőrségre, nem érzik sem a saját épségüket, sem a családtagjaikat, sem a tulajdonukat veszélyben. Az ilyen emberek számára rettenetesen ijesztő, hogy a biztonságos világukba a Puzsér egy halom fegyvert csempész. Már annak a gondolatától is megrendül a biztonságérzetük, hogy az üvöltöző szomszédnak, az elmebeteg zöldségesnek, vagy annak a nagydarab, rossz külsejű, kopasz közértesnek holnapra fegyvere lehet. És ez jogos megélés. Egy nagyon személyes megélés, amit komolyan kell venni.
A társadalom másik csoportja nem érzi biztonságban magát. Mert megdézsmálják a borát vagy az uborkáját, vagy mert retteg hazafelé a sötétben, vagy mondjuk mert nagyon rémült az elmúlt száz év történelme láttán, és félelemmel tölti el az állam korlátlan hatalma. Az ő biztonságérzetük már most objektíven rossz. Őket megnyugvással töltené el a gondolat, hogy nekik is, meg a szomszédnak is van fegyvere, és ha már nem számíthatnak a rendőrségre, legalább számíthatnak egymásra, ha baj van. Ezeknek az embereknek az igénye is jogos arra, hogy biztonságban érezzék magukat, az ő helyzetük is figyelmet és megértést érdemel.
Biztosan tudom, hogy a két élményvilág között húzódik egy értelmes kompromisszum. Megvalósult számtalan olyan társadalomban, ahol sokkal liberálisabbak a fegyvertartási szabályok, mint itthon, és ezek egyike sem az Egyesült Államok. Ilyen Finnország, ilyen Svájc, ilyen Ausztria. Olyan társadalmak, ahol ez a két tábor képes respektálni egymás érzékenységét. Képes változtatni, és ha kell, képes korrigálni. Magyarországon is megpróbálhatnánk egy megyében vagy kistérségben, hogy hogyan is működik: mi a hatása a bűnözésre és az emberek szubjektív biztonságérzetére. Ha pedig sikeres, akkor lassan be lehetne vezetni egy olyan fegyvertörvényt, ahol kemény feltételekkel, de minden büntetlen előéletű magyar állampolgár fegyvert kaphat, ha akar.”