Az állam zászlaja

2015. október 27. 10:29

Az új állami zászló lehetne az 1956-ra utaló, akkor megszületett lyukas zászló.

2015. október 27. 10:29
Gerő András
Élet és Irodalom

„Ha a piros-fehér-zöld a magyar kultúrában szakralizálódott; ha az állami zászló az elmúlt több mint százötven év során nyolcszor változott, akkor mód és lehetőség van arra, hogy tiszteletben tartva a piros-fehér-zöld megkérdőjelezhetetlen mivoltát, elgondoljunk egy új állami zászlót.

Ez az új állami zászló lehetne az 1956-ra utaló, akkor megszületett lyukas zászló.

A nemzeti színek érinthetetlenek és éppen ezért érintetlenek, de ebben az esetben Magyarország lenne az egyetlen olyan ország, ahol a piros-fehérzöld állami lobogó minden más, a pirosat, a fehéret, a zöldet tartalmazó színkombinációjú zászlótól egyértelműen megkülönböztethető lenne.

Az állami zászlóról szóló döntés a parlament kezében van, hiszen ezt a kérdést az Alaptörvény szabályozza, s az Alaptörvény csak a parlamenti képviselők kétharmadának egyetértésével módosítható.

A nyilvános gondolkodás viszont állampolgári jog.

Megfontolások a lehetőség mellett

A magyar nemzet, így az Alaptörvény is három szekuláris ünnepet tart nyilván: augusztus 20-át, amely az államalapításra utal; március 15-ét, amely 1848–49 eseménysorát felidézve a polgári átalakulás és a nemzeti szabadság kiemelkedő jelentőségét deklarálja; valamint október 23-át, amely az 1956-os antisztálinista magyar forradalom kezdetét jelöli és a forradalmat szimbolizálja.

A lyukas nemzetiszínű zászló egyértelműen 1956-ra utal. Tartalmazza azonban 1848–49 örökségét is, hiszen a piros-fehér-zöld ekkor vált a magyar nemzet azonosítási és azonosulási pontjává. Nem véletlen, hogy az 1956os forradalom 1848-as reminiszcenciákkal telítetten zajlott – gondoljunk csak az értelmiségi erjedést elindító Petőfi Körre, a nemzetőrség megszervezésére és persze az ún. Kossuth-címerre. Ahogy 1848 meg kívánta újítani a magyar államot – egy rendies szerkezetből polgári államot akart kialakítani, s ezért lehet a magyar polgári államalapításnak tartani –, úgy intenciójában ’56 is ezt követte.

A lyukas zászló megőrzi 1848–49 emlékét, de egyben az azóta eltelt időszak nemzeti problematikájára is utal.

A mai Magyarország az önálló szimbolika nélkül lezajló 1989–90-es rendszerváltás eredménye. A rendszerváltás egyik kiemelkedő eseménye és szimbolikus jelzése az volt, hogy október 23-a nemzeti ünnep lett. A szabad választásokat követően szabályozták újra az állami szimbolikát – ebben a folyamatban lett az ország címere a szentkoronás ábrázolat. A hivatalos magyar szimbolikus világba a lyukas zászló nem épült be – miközben a magyar rendszerváltást végrehajtó erők kivétel nélkül kiemelt tradícióként viszonyultak 1956-hoz.

Az azóta eltelt idő során 1956 egyaránt a demokratikus magyar baloldal és jobboldal tradíciójává vált – legalábbis a deklarációk szintjén. Persze mindenki mást emel ki ’56-ból.

Gerő András cikke az Élet és Irodalomban jelent meg.

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kamcsatka5
2015. október 27. 15:30
56 csak epizod, miért kéne maradandóvá tenni, sok benne a komcsi mellékzönge, Nagy Imre ki volt? Egy padlástakarító, lánya meg a Horn koszoruztak.
kuwiq
2015. október 27. 13:30
Gerő elvtárs ezt most egyfajta Piszkos Fredként adta elő. Képzeljük el az Apróékat, hogy néznének ki a fejükből, ha nemzeti ünnepen egy 56-os zászlót kéne kirakni?
ellenforradalmár
2015. október 27. 12:19
Ha Bokros Lajos mégegyszer ki mer menni a magyar zászlóval, a közepén EU csillagokkal, akkor hamarosan megint lesznek lyukas magyar zászlók!
Mich
2015. október 27. 12:12
Ezek 56 után üldözték a lyukas zászlót (hiányzott nekik a Rákosi-címer...) - most meg azt szeretnék, azért hogy eltüntessék a történelmi címert...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!