A nyilvános gondolkodás viszont állampolgári jog.
Megfontolások a lehetőség mellett
A magyar nemzet, így az Alaptörvény is három szekuláris ünnepet tart nyilván: augusztus 20-át, amely az államalapításra utal; március 15-ét, amely 1848–49 eseménysorát felidézve a polgári átalakulás és a nemzeti szabadság kiemelkedő jelentőségét deklarálja; valamint október 23-át, amely az 1956-os antisztálinista magyar forradalom kezdetét jelöli és a forradalmat szimbolizálja.
A lyukas nemzetiszínű zászló egyértelműen 1956-ra utal. Tartalmazza azonban 1848–49 örökségét is, hiszen a piros-fehér-zöld ekkor vált a magyar nemzet azonosítási és azonosulási pontjává. Nem véletlen, hogy az 1956os forradalom 1848-as reminiszcenciákkal telítetten zajlott – gondoljunk csak az értelmiségi erjedést elindító Petőfi Körre, a nemzetőrség megszervezésére és persze az ún. Kossuth-címerre. Ahogy 1848 meg kívánta újítani a magyar államot – egy rendies szerkezetből polgári államot akart kialakítani, s ezért lehet a magyar polgári államalapításnak tartani –, úgy intenciójában ’56 is ezt követte.
A lyukas zászló megőrzi 1848–49 emlékét, de egyben az azóta eltelt időszak nemzeti problematikájára is utal.