Attól egy ország nem lesz biztonságos, hogy a magyar kormány ezt leírja

„Tudna néhány olyan példát említeni, amikor a magyar hatóságok Ön szerint nyilvánvalóan rossz döntést hoztak azzal, hogy elutasították valakinek a menedékkérelmét?

Nagyon tipikus például az, hogy a szíriai katonaköteles férfiak nem kapnak megfelelő védelmet, ez egy klasszikus hiba, mert őket oltalmazottként szokták elismerni, nem pedig menekültként. Az nyilvánvaló tény, hogy aki az Asszad-rezsimben katonaköteles férfi, annak a háborúban úgy kell harcolnia, hogy adott esetben a szomszédját is le kell lőnie.

Rengetegen azért menekülnek el, mert nem akarnak harcolni a rezsim mellett, illetve egyáltalán senki ellen nem akarnak harcolni. Ez nagyon sok embert érint, ők oltalmazottak lesznek. Ennek pedig az a következménye, annyival rosszabb az oltalmazotti státusz a menekültstátusznál, hogy rövidebb ideig kapnak védelmet, de ami a nagyobb baj, hogy így gyakorlatilag szinte lehetetlen családot egyesíteni, vagyis az oltalmazottak nem hozhatják ide a védelemre szoruló családjukat.

Volt olyan szomáliai ügyfelem is, akinek kiirtották a családját, és a hatóság őt is csak oltalmazottként ismerte el, nem menekültként.

De említhetem példaként annak az iráni, diplomás aktivistának az esetét is, aki ateista filozófus, és rendszerellenes előadásokat tartott, ezért a vallási rendőrség (basij) letartóztatta, és napokon át kínozta, majd végül lefizetett, korrupt tisztviselők segítségével menekült el. Az országban maradt társait lecsukták, jó eséllyel nem egy közülük azóta meghalt a börtönben. A BÁH szerint ő mehet vissza Teheránba, és első fokon megtagadták, hogy feleségét és kicsi gyerekét idehozza, ők azóta folyamatos életveszélyben élnek.

Vagy ott van a tálibok által elrabolt tolmács, aki az amerikaiaknak dolgozott, és emiatt kivégezték volna, ha nem tud elszökni. A magyar hatóság nem találta meg az általa említett afganisztáni helységeket sem, és szerintük mint egészséges fiatal férfi, éljen boldogan Kabulban, ott úgyse találják meg, mert – és ez az elképesztő érvelés rendszeresen elhangzik – az eredetileg fél millió lakosra tervezett, a belső menekültek siralmas, jellemzően közmű nélküli viskói miatt ma már több mint ötmilliósra duzzadt fővárosban könnyebb elrejtőzni, mint egy faluban.

Korábban nem számított az, hogy valaki biztonságos harmadik országból érkezik-e? Más országokban is az a gyakorlat, hogy ha valaki biztonságos országon keresztül érkezik, akkor annak a kérelmét el sem bírálják?

A genfi egyezmény szerint szabály, hogy ha valaki biztonságos harmadik országból érkezik, akkor nem kap védelmet. Korábban itthon úgy volt, hogy a hatóság, de szükség esetén a bíróságok is minden ügyben megvizsgálták, hogy ki milyen útvonalon érkezett, és a török-görög-macedón-szerb útvonal egyik országa sem biztonságos, erre vonatkozóan az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának álláspontja irányadó.

De a magyar bírósági gyakorlat nem volt egységes, korábban éppen a szegedi bíróságon tekintették Szerbiát biztonságos országnak, míg a többi bíróság nem. Viszont szeptember 15-e óta egy kormányrendelet szerint Szerbia biztonságos ország, így ezt a vizsgálatot azóta nem folytatják le Szegeden.

Az hogy lehet, hogy a kormányrendelet mást mond, mint az ENSZ?

Úgy lehet, hogy a kormányrendelet rossz. Attól egy ország nem lesz biztonságos, hogy a magyar kormány ezt leírja. Leírhatná ezt Észak-Koreáról is, attól a tény még tény maradna. Azt fontos tudni, hogy a menekültügyi szempontból biztonságos harmadik ország feltétele nem csak az, hogy nem lőnek valakire, hanem az is, hogy kaphat-e az adott országban megfelelő védelmet a menekülő.”