A szolidaritás csak akkor működik, ha mindenki magáénak érezheti

„A szolidaritás pedig pontosan olyan dolog, mint a demokrácia vagy a jogállam, akkor létezik, ha fontos az állampolgároknak, értik azt, gyakorolják, és úgy érzik, hogy segíti őket, nem ellenük van.

Persze ez nem azt jelenti, hogy abba kellene hagyni a menekültek segítését, amit nem állami pénzből, hanem sok tízezer állampolgár pénzéből, munkájából, adományából hoznak össze az emberek, hanem azt jelenti, hogy mint a közösség bármely cselekedete, ez is politika, és el kell végezni mellette a politikai munkát is. Be kell mutatni, miért hasznos ez, hogy nemcsak a menekültek kapnak enni és inni, és ha tényleg történik olyan, hogy egy segítő jogtalanul nem adna valakinek enni, ki kell őt rakni a segítői csapatból, de minimum el kell magyarázni neki, hogy a szolidaritás nemcsak a menekülteknek jár, hanem minden rászoruló embernek. Ahogy mindemellett el kell magyarázni minél több állampolgárnak, hogy a szolidaritás nemcsak a magyar állampolgároknak jár, hanem minden rászoruló embernek.

Ugyanis, ha a szolidaritás válogat ember és ember között, az már inkább saját magunk megsegítésévé, önigazolássá válik, a valódi katasztrófák enyhítése helyett.”